Magyar Idők – Csökken a bérek közötti különbség

A nemzetközi tendenciák szerint alakulnak idehaza a kereseti eltérések Az elmúlt években jelentős felzárkózás ment végbe az alacsonyabb fizetési kategóriákban, amit a részletes béradatok is alátámasztanak – hangsúlyozta a Magyar Időknek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Míg 2010-ben több mint 4,25-szerese volt a legjobban keresők átlagfizetése a legalacsonyabb bérezésűekének, addig a különbség már 2016-ra jelentősen, 3,7-szeresére […]

Magyar Idők – Felemelkedőben a társadalom alacsonyabb rétegei

A bruttó mediánkereset tavaly 238 500 forintot ért el hazánkban, amely évről évre nő Jelentős felzárkózás ment végbe Magyarországon az elmúlt években a társadalom középső és alacsony jövedelmű rétegének anyagi helyzetében. A nemzetközi módszertannal számolt adatok is alátámasztják az alacsonyabb jövedelműek konszolidációját, amelyet igazol mind a bruttó mediánjövedelem közeledése az átlagkeresethez, mind a relatív jövedelmi […]

Magyar Idők – A munkaadó legyen rugalmasabb

Különböző, a magyar munkaerőpiacra szabott modellek kidolgozásával segíthető a rugalmas foglalkoztatás hazai elterjesztése. Ezek a modellek segíthetnék a még mindig nagyszámú inaktív csoport bevonását a foglalkoztatásba, ezzel segítve a munkaerőhiány kezelését – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Kiemelte: a munkáltatók a fiatalok, az idősebbek és a kisgyermekesek között találhatnak könnyebben munkaerőt, mivel […]

Magyar Idők – Háromszázezer magyar dolgozik most külföldön

A környező országokkal összehasonlítva kevés magyar vállal munkát a határainkon túl. Hozzávetőleg háromszázezerre tehető azon magyarok száma, akik külföldön dolgoznak, közülük nagyjából 72 ezren a határ menti területeken élnek, és legtöbbjük Ausztriában vállal munkát. Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója a rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Időknek arról beszélt: nem ördögtől való dolog a külföldi […]

TV2 Tények – Van még tartalék a munkaerőpiacon

Sokan szívesen dolgoznának, de heti negyven órát nem tudnak. Ilyenek a diákok, a kisgyerekesek, vagy éppen a nyugdíjasok. Pedig jogilag minden adott a foglalkoztatásukhoz, csak egyelőre a munkaadók idegenkednek az új megoldásoktól. Pedig ezek azok a korcsoportok, amelyeknek a munkába állásával enyhíthető lenne a hazai munkaerőhiány.