Magyar Hírlap – Egyre többen dolgoznak Budapesten

Tavaly a nők foglalkoztatási rátája négy és fél, a férfiaké 2,2 százalékponttal javult, amivel az uniós átlag fölött teljesítünk, és magasabb a női vezetőink száma is

Budapesten kifejezetten magas a foglalkoztatási ráta, és egyre több nő helyezkedett el a munkaerőpiacon az utóbbi években. Ezekkel az adatokkal az Európai Unió élmezőnyében vagyunk, derült ki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány adataiból.

Ahogy egész Magyarországon, Budapesten is folyamatosan javulnak a foglalkoztatási mutatók, tavaly már 827 ezer fő dolgozott a fővárosban, közülük 427 ezer férfi és négyszázezer nő – közölte tegnap Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen. Hozzátette, korábban ez nem így volt.

Előadásában arra is kitért, hogy a múlt évben hazánk foglalkoztatási bővülésének negyedét a fővárosi növekedés adta. A statisztikákból az is kiderül, hogy tavaly a 15–64 éves korú budapesti lakosság foglalkoztatási rátája 72,7 százalék volt, ezen belül a nőké 67,1, a férfiaké pedig 78,8 százalék. A múlt évben a nők foglalkoztatottsága négy és fél százalékponttal, a férfiaké pedig 2,2-vel javult – mutatott rá. Megjegyezte, hogy ezt nagy eredménynek tartja, ugyanis az unióban mindkét nem foglalkoztatásának átlagos növekedése kevesebb mint egy százalékpont volt. Ebben a tekintetben hazánk már két éve megelőzte Bécset és Ljubljanát is.

Szalai Piroska jelezte azt is, hogy a fővárosban harmincnyolcezer főre csökkent a 15–64 éves munkanélküliek száma, ami harmincháromezerrel kevesebb, mint amennyi 2010-ben volt. Hat év alatt a 9,2 százalékos munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra zsugorodott.

A nők munkanélküliségi rátája 3,8, a férfiaké 4,9 százalékos volt tavaly. A szakember figyelemreméltó eredménynek tekinti, hogy a közép-magyarországi régióban a 20–64 évesek foglalkoztatottsági szintje már tavaly elérte az unió által 2020-ra megcélzott hetvenöt százalékot.

Szalai Piroska: Csökkenő különbség a bérekben

Az uniós átlaghoz képest magasabb a női vezetők aránya itthon, és kedvező folyamat az is, hogy nálunk csökkent leginkább a nők és férfiak közti bérkülönbség.

Mennyire jelentős az eltérés a nők és a férfiak fizetése között?
– A fizetéskülönbségekről egyelőre a 2015-ös adatokat ismerjük. Az Eurostat adatai szerint tizennégy százalék volt az eltérés hazánkban a nők és a férfiak keresete között átlagosan, ami 6,1 százalékkal alacsonyabb, mint amennyi három évvel korábban volt. Az uniós átlag 2015-ben 16,3 százalék. Nálunk csökkent leginkább a nemek közötti bérkülönbség.
Milyen arányban dolgoznak nők vezető pozíciókban?
– Tavaly hazánkban az ilyen pozíciók 39,4 százalékát töltötték be nők. Az uniós átlag harminchárom százalék, így aztán ebben a tekintetben szintén a tagországok egyik legjobbja vagyunk.
Mekkora az álláskereslet és -kínálat?
– Az idén az első negyedévben már csaknem hatvanezer üres álláshelyet tartott nyilván a KSH, és a munkanélküliek száma alig volt több mint kétszázezer fő. Az elmúlt hét évben hétszázezerrel nőtt hazánkban a foglalkoztatottak száma. Ennek kétharmada a munkanélküliek számának csökkenésére vezethető vissza. A legjelentősebb munkaerőpiaci tartalékot a nők körében találjuk. A kisgyermeket nevelők, az ötvenöt év felettiek és a huszonöt év alattiak is jóval nagyobb létszámban tudnának munkát vállalni. Ez akkor lenne lehetséges, ha hazánkban is nagyobb lehetőségük lenne akár atipikus munkakörökben dolgozni, akár csak pár évig, átmenetileg.

Posted in Sajtómegjelenések and tagged .

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.