Magyar Hírlap – Mikrofinanszírozással a fővárosért

A versenyszféra gazdasági teljesítményének húsz százalékát termelik meg a „kicsi” cégek
A legutóbbi két év a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) több mint húszéves történetében olyan megújulást, innovációt jelentett, amilyenre korában nem volt példa – állítja Szalai Piroska, a BVK kuratóriumának elnöke. A szakember úgy tartja, az innovatív vállalkozásfejlesztés és a nonprofit mikrofinanszírozás révén egyre több budapesti vállalkozáshoz jutnak el.

24245625512_4b8f457938_z

– Bár 1993 óta működik a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, az elmúlt több mint két évtized leforgása során mégsem lett szerves része a fővárosi vállalkozások életének. Egyáltalán mit csinálnak?

– Csak arról a periódusról illendő beszélni, amelyhez személyi felelősség is fűz. A 2010 előtti fővárosi politikai-gazdasági érát inkább most hagyjuk. Mindenesetre a BVK az egyetlen olyan szervezet, amelyet a főváros közgyűlése a budapesti mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése céljából hozott létre. Küldetésünknek tekintjük, hogy hozzájáruljunk a budapesti, életképes, régebb óta működő vagy nemrég indult vállalkozások piaci igényeknek megfelelő módon történő fejlődéséhez, bővüléséhez, ezáltal a fővárosi munkahelyek megtartásához és újak létrehozásához, így Budapest gazdaságának élénkítéséhez.

– Szép szavak, de hol marad a teljesítmény?

– A legutóbbi két év a BVK több mint húszéves történetében olyan megújulást, innovációt jelentett, amilyenre korában nem volt példa. A közalapítvány elmúlt években megújított tevékenységének immár két pillére van: az innovatív vállalkozásfejlesztés és a nonprofit mikrofinanszírozás. Előbbi keretében 2015-ben rendezvényeinken több mint 5500 résztvevőnk volt, közel 110 esetben végeztünk személyes tanácsadást és mentorálást, mintegy 1100 alkalommal tartottunk személyes konzultációt különböző fórumokon.

21692841108_3b8098c835_k

– Egy lábon viszont az üzleti világban aligha lehet talpon maradni.

– A múlt esztendőben folytattuk a kapcsolatépítést, együttműködést mind a hazai, mind pedig nemzetközi szervezetekkel. Jelenleg mintegy harminc hazai intézménnyel, szakmai szervezettel és több mint hatvan külföldi partnerrel van élő, rendszeres kapcsolatunk.

– Jut-e majd Budapestnek a mostani uniós pénzesőből?

– Az európai uniós források nagyon körültekintő felhasználása mellett a fővárost megillető, a Budapesten „fellelhető” összes erőforrást össze kell hangolni ahhoz, hogy komoly eredményeket érjünk el.

– Az uniós statisztikák szerint Budapest így is túlfejlett.

– A kimutatások szerint lehet, ám a Fővárosi Közgyűlés célja változatlan: Budapest és a régió tizenöt éven belül váljon Közép-Európa vezető gazdasági térségévé. Idetartozik, hogy a Fővárosi Közgyűlés tavaly nyáron elfogadta Budapest gazdaságélénkítési és munkahelyteremtési stratégiáját. A dokumentum 2030-ig szóló hosszú és középtávú fejlesztési célokat, valamint a 2021-ig megvalósítandó konkrét intézkedéseket, programokat foglalja össze.

– Mi tartozik ebből a stratégiából a Vállalkozásfejlesztési Közalapít­ványra?

– Az említett összefoglalóban 51 nevesített intézkedésből négy valósul meg a BVK szervezeti keretében: a vállalkozói információs központ létesítése, a vállalkozásfejlesztési hálózat működtetése, a gazdaságfejlesztési tudásközpont kialakítása és a BVK nonprofit mikrofinanszírozási szolgáltatásainak fejlesztése is feladat számunkra.

– Térjünk át a mikrofi­nanszí­rozásra: milyen feladata lehet e területen a BVK-nak?

– A kis- és közepes vállalkozói szegmens egyik jelentős részét érhetjük el a nonprofit mikrofinanszírozással, amely a kis összegű pénzügyi szolgáltatások és a nem pénzügyi, üzletfejlesztési szolgáltatások összessége. Gyakorlatilag a pénzügyi szolgáltatás mikrohitelt jelent, s az Európai Unió 25 000 euró összegig terjedő hiteleket javasol. Nálunk az Országos Mikrohitel Alap gyakorlata szerint ez tízmillió forintig szóló beruházási vagy tartós forgóeszköz-finanszírozási kölcsönt jelent a tíz fő alatti létszámmal dolgozó és életképes üzleti tervvel bíró mikrovállalkozások számára. Ezek a vállalkozások az esetek nagy részében a bankoknál nem is hitelképesek.

– Hogyan lehet érvelni a „kicsik” mellett?

– A kis- és közepes vállalkozók biztosítják a munkaerőpiac stabilitását, a versenyszféra foglalkoztatottjainak 73 százaléka dolgozik ebben a szegmensben. A kis- és közepes vállalkozói körön belül a mikrovállalkozások 38 százalékot képviselnek, és a GDP húsz százalékát termelik meg. A folyamatosan javuló magyar munkaerőpiaci mutatókhoz, a kis- és közepes vállalkozások, azon belül a mikrovállalkozások foglalkoztatásbővülése is jelentősen hozzájárult. Ami pedig a statisztikát illeti: az elmúlt öt évben a foglalkoztatottak létszáma a fővárosban százezer fővel emelkedett, így már meg is haladta a nyolcszázezer főt. A hazai alkalmazottak közül minden nyolcadiknak budapesti kis- és közepes cég ad munkát.

Posted in Főoldalra, Sajtómegjelenések and tagged , , , .