Magyar Hírlap – Mind több hazai feltörekvő céget “céloznak meg” külföldi befektetők

Megvan az erős szándék arra, hogy a jövőben Magyarország szerepe még tovább erősödjön a világ és a régió startup-térképén.

25654129250_a1d2219dae_z

Jelentősen befolyásolhatja a Brexit és a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) a hazai startup vállalkozások világát – mondta lapunknak Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke és a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa. Hazánkban már évek óta vannak olyan befektetői körök, amelyek tudatosan keresik az ígéretes startupokat. Ugyan még nem indult el a külföldi vállalkozások beáramlása, de már el lehet mondani, hogy egyre több magyar startupot környékeznek meg a határon túlról érkező befektetők.

– Sokan nem tudják, mi a különbség a hagyományos kis- és középvállalkozások (kkv) és a startup cégek között. Segítene meghatározni?

– A startup a szakmai definíció szerint sokkal gyorsabb növekedésű, mint egy átlagos kkv, illetve nem a lokális piacra készül betörni, hanem olyan termékeket vagy szolgáltatásokat forgalmaz, amelyek a nyelvi korlátoktól független, nemzetközi piacokon használhatók. Továbbá értelemszerűen a startup azért „start up”, mert feltételezhetően tíz év múlva már nem ugyanazon méretekben működik majd a vállalkozás, mint az induláskor.

– Ugyanúgy hatnak a külső piaci hatások, például most az egész Európai Uniót lázban tartó Brexit, a startup vállalkozásokra, mint a kkv-kre?

– Jelentősen befolyásolja a start–upokat a britek kilépési szándéka. Hiszen Európában, főleg ha infokommunikációról beszélünk, London meghatározó hely. Ám a fővároson kívül is sok fontos város, központ van Nagy-Britanniában, amelyek a vállalkozások szempontjából lényegesek.

– És mit várhatnak a startupok az Egyesült Államok és az Európai Unió között esetlegesen megkötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségtől?

– Amennyiben nem a befutott, sikeres startupokat emlegetjük, hanem induló vállalkozásokban gondolkodunk, akkor egyértelműen minden olyan könnyítés, amely a kereskedelmet vagy a szolgáltatásokhoz való hozzáférést segíti, pozitív hatással járhat. A startupok annak alapján igyekeznek indulási vagy működési helyszínt keresni, hogy a saját szolgáltatásukhoz minél egyszerűbben, könnyebben, gyorsabban, nagyobb sávszélességgel jussanak hozzá. Ezért is fontos, hogy Magyarországon Budapest és a nagyobb vidéki városok minél jobban kihasználják a lehetőségeiket, hiszen még sokat lehet és kell tenni azért, hogy a hazai környezet izgatóbb és csábítóbb legyen a vállalkozni vágyók számára, az adottságaink ugyanis jók.

– Annak ellenére, hogy Budapest a régióban kiemelkedő helyet foglal el a startup-térképen, mégsem rendelkezik az érintettek számára klasszikusan optimális környezettel. Akkor mitől vagyunk mégis vonzók a startupok számára?

– Olyan letisztult gazdasági ökoszisztémát, mint ami Tel-Avivban vagy a Szilícium-völgy számos részén van, még nem érdemes keresni Budapesten. Magyarországon bizonyos pontokon elindultak fejlődéskezdemények, de még nincsenek letisztult rendszerek. Sok fejlesztés zajlik a kormány szintjén is, gondolhatunk itt a digitális jólét stratégiára, de a fejlesztési és a gazdasági minisztérium is tervez programokat annak érdekében, hogy a következő lépcsőfokra kerüljünk. Ugyanakkor nem elég csak az államnak gondolkodni, egy bizonyos ponton be kell a városnak is lépnie ebbe az együttműködésbe. És úgy gondolom, éppen mostanában éljük ezt az időszakot. Komoly járműépítési fejlesztések vannak folyamatban, jelentős egyetemi központok működnek a fővárosban és néhány nagyobb vidéki városunkban is. Ám nemcsak a kutatóközpontok határozzák meg a fejlődést, kiemelt szerepe van a szolgáltatást felvevő pontoknak is, amelyek meghatározzák, hogy milyen jellegű startupok tudnak az adott területeken kialakulni.

– Új világtrend az úgynevezett „coffice”-ok (félig kávézó, félig iroda) megjelenése, amire már Budapesten is akad példa. Itt a vállalkozók munkahelyi körülmények között próbálhatják kamatoztatni ötleteiket, ha nincs meg a kezdeti tőkéjük. Mennyiben segíti ez a hazai vállalkozókat?

– Ezek valójában a régi megfogalmazás szerinti inkubátorok, inkubátorházak. Viszont fontos azt is tudni, hogy ezek nem csak egy irodát jelentenek. Ezeken a helyeken biztosítani tudják a technológia mellett azt a szellemiséget, azt a közösséget, ami inspiráló hatású lehet mind a fejlesztések idején, mind azokban a helyzetekben is, amikor a vállalkozások megtorpannak. Nagyon fontos az ilyen típusú inkubáció, együttműködés, közösségek kialakulása. Szerencsére számos ilyen és ehhez hasonló tér nyílik meg Budapesten, de tudomásom szerint ez a jelenség vidéki nagyvárosainkban is egyre jellemzőbb.

– Az utóbbi időben egyre több startupokkal foglalkozó konferenciáról és eseményről hallani, illetve nemzetközi versenyeken is szép sikereket értek el hazai startupok. Minek köszönhető ez?

– Budapest egyre inkább felkerül a startup-világtérképre. A nagy és fejlett gazdasági ökoszisztémákkal rendelkező országok, városok nálunk is egyre több kapcsolatot keresnek. Ennek egyik formája, hogy itt, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványban (BVK) megjelentek a főváros jelentős testvérvárosai közül többen is, amelyekkel a testvérvárosi szerződésben gazdasági vonatkozású rész is szerepelt.

– Említene konkrét esetet?

– Először Tel-Aviv hívott meg saját Start Tel-Aviv programjába hazai startupokat is. Erre azok a cégek voltak jogosultak, amelyek nemzetközi versenyeken eredményt értek el, és szerencsére az elmúlt két-három évben tudtak is élni ezzel lehetőséggel a hazai vállalkozók. Az idén tavasszal aztán New York városa is megkeresett minket, hogy a rendezvényükre küldjünk delegációt. Egy főváros, de akár egy kerület is remek kiegészítője lehet a befektetőnek a startupvilág fejlesztésében.

– A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület minap nyilvánosságra hozott adatai szerint az idei első negyedévben huszonhat vállalkozás részesült 3,8 milliárd forint kockázatitőke-injekcióban, amelyek nyolcvanhárom százaléka startup közeli fázisban van. Ez meglepetés, vagy máskor is hasonlóan alakulnak az arányok?

– Magyarországon már évek óta vannak olyan befektetői körök, amelyek erős és nagyon tudatos építkezéssel keresik az ígéretes startupokat. Hazánkra még nem indult el a külföldi vállalkozások beáramlásra, de már el lehet mondani, hogy egyre több magyar startupot környékeznek meg külföldi befektetők.

– Az innovatív világ milyen kihívásokat jelent a startupoknak?

– A folyamatosan megújuló eszköztárakat használni kell a gazdaságban. A piaci szereplők, ha csupán „stagnálási stratégiát” tűznének ki maguk elé, csődbe mennének. Ahhoz azonban, hogy innovációkat hajthassanak végre és így versenyképesek tudjanak maradni, kell a humán potenciál, amely a fejlesztéseket véghez viszi. Ezeken a területeken pedig kiemelten fontos a magas szintű képzés. Magyarország hosszú éveken keresztül képes volt kiemelkedő oktatást nyújtani, és ezt a folyamatot fent kell tudni tartani.

– A mai kor nagy ipari forradalmában egészen másként érintettek a nők a munkaerőpiacon, mint voltak az elmúlt időszakokban. Hogyan látja, ők lehetnek a változás motorjai, vagy a megszűnő munkahelyek nagyobb része esik majd azokra a területekre, ahol több nő dolgozik?

– Ez a versenyszféra egyes területeire igaz, viszont a közszférában, például az oktatásban, a humánerőforrás és szociális területeken rengeteg nő dolgozik, ahol a terhelés fokozódik. Továbbá a minőségi szolgáltatások iránti igény továbbra is nő, ezért nem kell attól félni, hogy csökken a női foglalkoztatottság. Ugyanakkor a versenyszférában nagyon érdekes, hogy az elmúlt évek jelentős foglalkoztatásbővülésének komoly része köthető a járműiparhoz. De nemcsak a férfiak körében nőtt a foglalkoztatottság, hanem a gyengébb nem esetében is.

Béres Máté

 

Posted in Sajtómegjelenések and tagged , , , , , .