Magyar Idők – Bőven van még tartalék a hazai munkaerőpiacon

Nagyjából 1,8 millióra tehető azoknak a száma, akik inaktívnak számítanak a 15–64 évesek közül a hazai munkaerőpiacon. Ők nem jelennek meg sem a munkanélküliek, sem a foglalkoztatottak statisztikai adatai között, azonban foglalkoztatásukkal orvosolható lehet a munkaerőhiány – mondta a Magyar Időknek a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója. Szalai Piroska kiemelte: a 25 év alattiak, az 55–64 év közöttiek, valamint a kisgyermekesek nagyobb arányú bevonása a következő időszak egyik fontos feladata. A szakértő szerint a béremelések, valamint a vállalkozók fejlesztései is enyhíthetik a munkaerőhiányt ugyanakkor a rugalmas foglakoztatási formák elterjedése is vonzóvá teheti az inaktívak számára a munkaerőpiacot.

Bőven van még munkaerő-tartalék a magyar gazdaságban, a 15–64 évesek, vagyis a munkaképes korúak száma 6,4 millió főre tehető, ám közülük – a regisztrált munkanélküliekkel együtt – nagyjából csak 4,6 millió főt „lát a statisztika”, így legalább 1,8 millió főre tehető az inaktívak száma. Ezt Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriu­mi elnöke mondta a Magyar Időknek. Hét évvel ezelőtt még 2,6 millió körül volt az inaktívak száma, az elmúlt években azonban egyértelmű javulás tapasztalható.

Bőven van még munkaerő-tartalék a magyar gazdaságban, a 15–64 évesek, vagyis a munkaképes korúak száma 6,4 millió főre tehető, ám közülük – a regisztrált munkanélküliekkel együtt – nagyjából csak 4,6 millió főt „lát a statisztika”, így legalább 1,8 millió főre tehető az inaktívak száma. Ezt Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriu­mi elnöke mondta a Magyar Időknek. Hét évvel ezelőtt még 2,6 millió körül volt az inaktívak száma, az elmúlt években azonban egyértelmű javulás tapasztalható.

ÚJ SZEMLÉLET A KÉPZÉS ALATT

Szalai Piroska szerint a munkaerőpiaci aktivitását tekintve a 25 év alatti korcsoportban jelentős tartalék van. Hazánkban ma a 15–24 évesek 32,4 százaléka van jelen a munkaerőpiacon, ezzel az uniós országok utolsó harmadában helyezkedünk el. Magyarországon például a képzésben részt vevők nagyon kevesen vállalnak munkát, Németországban sokkal többen dolgoznak közülük részmunkaidőben. A duális képzés nagyobb arányú elterjedésének köszönhetően sokan már a szakképzettség megszerzése előtt hónapokkal heti pár órás munkát kapnak, a későbbiekben pedig lehetőségük van a képzőhelyükön munkába állni. A munkaerőhiány miatt

sok cég az egyetemi évek alatt munkakapcsolatot épít a hallgatókkal. Az észak-európai országokban is jellemző, hogy a fiatalok képzésük végén már a munkaerőpiac aktív tagjai, részmunkaidős formában. Fontos, hogy nálunk is jobban fókuszáljanak erre a korcsoportra.

GYURCSÁNYÉK KEGYELEMDÖFÉSE

Szintén komoly munkaerő-tartalékot találunk az idősebbek, nyugdíj előtt állók között is – mutatott rá Szalai Piroska. Az 55–64 év közöttiek már abban az időszakban voltak fiatalok, amikor sokan szereztek legalább középfokú végzettséget, ráadásul nagy részük az 1990-es évek elejétől a munkavégzéshez szükséges digitális kompetenciákat is elsajátította. A korcsoport aktivitása az elmúlt években jelentősen nőtt a munkaerőpiacon, nemcsak nálunk, hanem egész Európában.

Emellett jellemző, hogy minél magasabb végzettsége van valakinek, annál inkább igényli, hogy aktív maradjon, így a korcsoportból sokan nyugdíj mellett is szívesen vállalnának munkát. Szalai Piroska felidézte: a kétezres évek közepén sok állami vállalat a létszámleépítéskor korhatár előtti nyugdíjba küldte a munkavállalóit. A Gyurcsány-kormány arra inspirálta őket, hogy így kozmetikázzák a munkanélküli-statisztikát.

Rövid időre, 3-5 évre fizettek ugyan némi pluszpénzt a nyugdíjkasszába, ám ha egy 40 éves embert nyugdíjba küldtek, annak az ellátása sokkal hosszabb időre jelent terhet az államnak. Ezt a gyakorlatot a kormány 2010-ben megállította, mivel teljes mértékben fenntarthatatlanná tette volna a nyugdíjkasszát, ráadásul a munkaerőpiacnak szüksége van az érintettekre. Így aztán hét év alatt csak a negyvenes és ötvenes éveikben járók között több mint 300 ezerrel csökkent az inaktívak száma.

SOK KISMAMA DOLGOZNA

Rengetegen vannak azok a kisgyermekes szülők, akik gyermekük nevelése mellett – rugalmas foglalkoztatási megoldásokkal – visszatérnének dolgozni – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska. A szakértő arra emlékeztetett, hogy a gyed folyósítása alatt 2014-ig nem lehetett az ellátás mellett legálisan munkát vállalni, ám sokan feketén találtak azért keresetkiegészítési lehetőséget.

Az adatok szerint ma több mint 42 ezren élnek a gyed extra azon lehetőségével, hogy a gyermek féléves korától munkát vállalhatnak az ellátás folyósítása mellett, tehát legálisan. Szalai Piroska az adatokat ismertetve elmondta: nálunk rendkívül alacsony a kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatása.

Míg Ausztriában – ahol szintén van mód hároméves ellátást választani – száz olyan kisgyermekes anyuka közül, akinek a legfiatalabb gyermeke még nem iskolás, 70-en dolgoztak, közülük mindössze 22-en teljes munkaidőben, addig nálunk száz kisgyermekesből 40 dolgozik, közülük 36-an teljes munkaidőben.

RUGALMASSÁGGAL TOBOROZHAT A CÉGVILÁG

Szalai Piroska az adatokat ismertetve elmondta, hogy uniós átlagban is rendkívül alacsony a részmunkaidősök száma a hazai munkaerőpiacon. Mindössze 178 ezren dolgoznak heti 36 órát nem meghaladó időben, arányaiban Bulgária után nálunk van a legkevesebb részmunkaidős az unióban.

A nagyvállalatoknál vannak olyan szakértők, akik ki tudnak alakítani a megszokottól eltérő, teljesen új típusú munkaköröket, amelyek rugalmasabb lehetőségeket nyújtanak azoknak a dolgozóknak, akik valamiért átmenetileg ezt igénylik.

A jó példákat fontos lenne széles körben elterjeszteni, hogy akár modellként át tudják venni a kisebb cégek munkaadói is, így előbb-utóbb alapjaiban alakulhatnak át bizonyos munkakörök. Szalai Piroska emlékeztetett: az Eurostat friss adatai szerint 2015-ben hazánkban a tíz fő feletti cégek, tehát a kis-, közép- és nagyvállalatok 12,5 százaléka bővítette létszámát legalább tíz százalékkal.

A nagy növekedésű vállalkozások ilyen magas aránya nem jellemző más országokra Európában, ráadásul a kisvállalkozások bővültek nagy számban.

A versenyszféra foglalkoztatottjai háromnegyedének a mikro-, kis- és középvállalkozások adnak munkát. A legfrissebb növekedési adat 2015-ös, de az azt követő évek még nagyobb értékeket is adhatnak, hisz a versenyszféra növekedése egyre gyorsul.

BÉRRENDEZÉS, FEJLESZTÉS

A hazai cégvilág jelentős része hozott már intézkedéseket a szakemberhiány kezelésére, de továbbiakra is szükség van. Szalai Piroska beszélt arról, hogy az első ilyen jellegű intézkedések a béremelések voltak. Mindehhez az állam is hozzájárult: 2013-tól a munkahelyvédelmi akció részeként jelentős mértékű járulékkedvezményekkel, majd idén és jövőre az összesen 7,5 százalékos járulékcsökkentéssel.

Emellett 2010 óta több mint duplájára nőtt a garantált bérminimum összege, amely jövőre 180 500 forint lesz. Szinte minden ágazatban nagymértékű technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, amelyek közül azonban nem mindegyik látványos a külső szemlélő számára. Szalai Piroska példaként említette, hogy az építőipar korábbi mélyrepülése idején jelentősen csökkent a foglalkoztatottak létszáma az ágazatban, ugyanakkor mára a 2006–2007-es szinten van a termelés folyó áron, ám kevesebb szakemberrel dolgoznak.

Bizonyos ágazatok teljesítménye jelentősen nőtt, azonban a létszám nem változott, ez pedig úgy lehetséges, hogy az adott területen a cégek innovatív megoldásokat alkalmaznak. Az inaktív munkaerő megszólítására is vannak jó példák.

A szakértő felidézte: az egyik áruházlánc tavaly már az adventi időszakban tömegközlekedési eszközökön hirdetett állásokat atipikus foglalkoztatási megoldásokkal, rugalmasan annak érdekében, hogy a megnövekvő forgalom kiszolgálása zavartalan legyen.

Forrás: Magyar Idők

Posted in Aktualitásaink, Főoldalra, Sajtómegjelenések and tagged , , , , .