Magyar Idők – Csökken a bérek közötti különbség

A nemzetközi tendenciák szerint alakulnak idehaza a kereseti eltérések

Az elmúlt években jelentős felzárkózás ment végbe az alacsonyabb fizetési kategóriákban, amit a részletes béradatok is alátámasztanak – hangsúlyozta a Magyar Időknek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Míg 2010-ben több mint 4,25-szerese volt a legjobban keresők átlagfizetése a legalacsonyabb bérezésűekének, addig a különbség már 2016-ra jelentősen, 3,7-szeresére csökkent. Azzal, hogy az alacsonyabb kereseti kategóriákban jelentősebb a felzárkózás, 2016-ra elértük a környező országokra jellemző megoszlást, a különbség pedig azóta – figyelembevéve a munkaerőpiaci folyamatokat – még tovább csökkent. A részletes kereseti adatok is igazolják a bérkülönbségek csökkenését, és ez mind területi, mind ágazati megoszlásban igaz.

 
Folyamatosan csökken Magyarországon a különbség az alacsony és a magas keresetek között, ennek oka, hogy a kisebb fizetések jobban emelkednek. A magasabb kategóriákban is nőttek a bérek, ám kisebb mértékben. Ezt támasztja alá, hogy a bruttó keresetek mediánja jobban nőtt, mint az átlagkereset – mutatott rá Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.A medián az az összeg, amelynél kevesebbet pontosan ugyanannyi munkavállaló keres, mint amennyien többet; 2018-ban ez bruttó 255 719 forint volt a szakértő becslése szerint. A medián 67 százalékkal volt magasabb az idei első fél évben, mint 2010-ben, míg az átlag csak 60 százalékkal nőtt. Szalai Piroska rámutatott: a részletes kereseti adatokat jövő évtől publikálja a Központi Statisztikai Hivatal, mivel a kereseti tizedek és a medián is tovább árnyalja a munkavállalók fizetéséről alkotható képünket. Az adatok pedig mind hazai, mind nemzetközi összevetésben alátámasztják: zárul a bérolló, ezáltal a jól és rosszabbul kereső dolgozók közötti egyenlőtlenség.

Érezhető a béralku jelentősége

Szalai Piroska a különbségcsökkenés okai között kiemelte a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus felzárkóztatását, tehát a hatéves bérmegállapodás kedvező hatását. Emlékeztetett: 2010 és 2018 között a minimálbér 88 százalékkal, a szakképzettek minimálbére, azaz a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal, tehát több mint duplájára növekedett.

A felzárkózás meghaladja mind az átlagkereset, mind a medián kereset növekedését. Ez az oka tehát annak, hogy az alacsony keresetű csoportok fizetései arányaiban többet nőttek, mint az átlag felett keresőké. Az adatok tehát egyértelműek: zárul a bérolló, a legnagyobb arányú keresetnövekedést a szakképzettséget igénylő munkakörök legalsó bérszínvonalán dolgozók között lehet kimutatni.

– Az alacsony keresetűek felzárkózásának fontos állomása volt 2017, mivel tavaly már a szakképzettek mindegyike többet keresett a szakirodalom szerinti alacsony keresetnél, tehát a bruttó medián kétharmadánál, mivel ezt már átlépte a bérminimum összege – hangsúlyozta Szalai Piroska. Ehhez képest a 2010-es kormányváltáskor még a 60 százalékát sem érte el.

Nem lógunk ki a sorból

– Az átlagkereset növekedésével kapcsolatban egyre több helyen olvashatunk hibás megállapításokat – figyelmeztetett a szakértő. Az átlag növekedése úgy valósult meg, hogy az alsó kategóriákban arányaiban jobban növekedtek a keresetek. A 36 országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataiból is látható, hogy a legmagasabb 10 százalék bére a minimálbér és a garantált bérminimum 2012. évi, nagymértékű emelkedése után a legalacsonyabb 10 százalék bérének 3,7-szerese lett.

Korábban a legjobban keresők 4,1-4,6-szer nagyobb összeget vittek haza átlagosan. Szalai Piroska emlékeztetett: az OECD a 2017-es értékünket még nem hozta nyilvánosságra, de minden valószínűség szerint további csökkenést eredményezett – azaz a bérolló tovább záródott – a 2017-es és a 2018-as minimálbér és garantált bérminimum újabb jelentős emelése.

Lengyelországban 2016-ban a legjobban keresők több mint a 3,8-szorosát, Csehországban és Szlovákiában a 3,5-szeresét, míg Ausztriában a 3,3-szeresét kapták a legalacsonyabb átlagkeresetűek bérének. Az OECD-átlag 3,4 százalék volt 2010-ben, ami azt jelenti, hogy a kormányváltás évében a nemzetközi átlaghoz képest nagyobb mértékben le voltak szakadva a kis keresetűek, mára azonban ismét a fejlett országokéval közel megegyező mutatókkal rendelkezünk.

Ágazati, területi közeledés

Szalai Piroska felidézte, a közfoglalkoztatottak nélküli elsődleges munkaerőpiacon a bruttó átlagkereset 66 százalékkal, a nettó pedig 76 százalékkal emelkedett 2010 óta. A növekedés legnagyobb részét a legutolsó három év adta: 2016-tól a jelentősen bővülő nemzetgazdaságban a folyamatosan növekvő munkaerőigény a megszokott bérszínvonalon már nem volt kielégíthető, mivel ekkorra már nagyon alacsony volt hazánkban a munkaerő-kínálat.

A korábbi 3-4 százalékos átlagkereset-növekedés 6 százalék fölé emelkedett 2016-ban úgy, hogy az iparban is 5 százalék feletti növekedést tapasztalhattunk. Tavaly pedig a nemzetgazdaság szinte minden ágazata 10 százalék feletti bérnövekedést produkált. A legnagyobb emelkedés az alacsony bérszínvonalon dolgozó ágazatokban volt tapasztalható, míg a legalacsonyabb az info­kommunikációs és a pénzügyi ágazatban. Ebből kiderül, hogy arányát tekintve az ágazatok közötti bérkülönbségek is csökkentek.

– Nemcsak az ágazatokra, hanem az ország különböző részeire is igaz a bérkülönbségek csökkenése – hangsúlyozta Szalai Piroska. Elmondása szerint ott nőtt ugyanis 2010 és 2018 között a legnagyobb arányban a bruttó átlagbér, ahol a legkisebb a munkanélküliség, átlagosan 56-70 százalékkal. Ezzel szemben a közép-magyarországi régióban volt a legkisebb a felzárkózás, itt átlagosan 53 százalék volt ennek mértéke, így elmondható, hogy a többi térségünk közeledett a legjobb fizetéseket produkáló központi régióhoz.

Szalai Piroska lapunknak nyilatkozva hozzátette: az ellenzék rendszeresen azt sugallja, hogy nő az alacsonyabb keresetűek leszakadása, miközben minden adat ennek ellenkezőjét igazolja. Az uniós tagállamokban szintén a magyarországival megegyező jövedelmi különbségek tapasztalhatók, ugyanakkor nálunk a kormány célja az, hogy folyamatosan felzárkóztassa – részben a minimálbérek dinamikus emelésével – a béreket, a számok pedig igazolják, hogy eddig sikeres volt ez a bérpolitika.

 Forrás: Magyar Idők
Posted in Sajtómegjelenések and tagged , , .