Magyar Idők – Mindennapok intelligenciája

Hamarosan hétmilliárd ember életminőségét kell alapjaiban megváltoztatni. Okosjelzőlámpák, okosparkolók, okoskertművelés, okos-energiagazdálkodás – ilyen egy intelligensváros, ahol a megoldások alapja a gigantikus adat- és információáramlás. A szöuli Nemzeti Informatikai Társadalom Ügynökség az „okosságot” négy generációba sorolta.

Gusztávot a rajzfilmsorozatban már az ébredéskor, az ágyban várja a fogmosógép, a víz és a törölközőt tartó kar, hogy a szájba adagolt reggeliről már ne is beszéljünk. A Knight Rider intelligens fekete autójával úgy beszélgetett a főhős, mint a legjobb barátjával és fegyverhordozójával. Az egy-két évtizede még utópiának tűnő technikai mesék mára beszivárogtak a mindennapi valóságba.

Okos- és intelligensvárosok épülnek, amelyek az ott élőket mindenben kiszolgálhatják. Először az 1990-es években használták ezt a kifejezést, amely ebben az időben még csupán az informatikai megoldásokra vonatkozott. Később megjelent a nemzetközi szóhasználatban a smart city megnevezés, a szöuli Nemzeti Informatikai Társadalom Ügynökség pedig az „okosságot” négy generációba sorolta. Az első generációs városoknál még csupán az infokommunikációs technológia segítségével fejlesztettek okosmegoldásokat.

A másodiknál az érzékelők által közvetített valós adatra támaszkodtak. Az ehhez szükséges szenzorokat például elektronikus kártyákba, úttestekbe, személygépkocsikba építették. A harmadik generáció már adatelemzésre és emberközpontú megoldásokra koncentrált. Napjainkban szinte mindenütt a negyedik szint hódít, ahol a mesterséges intelligencia által kínált megoldásokat alkalmazzák, mint például az arcfelismerést vagy az autonóm, önvezető járműveket.

Ám az okosváros fogalma a gyakorlatban nem kizárólag technológia alapú megoldásokat takar. Egy-egy projekt önmagában nem képes okossá és fenntarthatóvá tenni egy települést. A város az emberi civilizáció legösszetettebb alkotása, fenntartható és sikeres fejlesztésének hasonló komplexitást kell felmutatnia, és az okosmegoldások legfőbb célja, hogy élhetővé tegye a helyszín a lakosság számára.

Az is fontos, hogy a város egy integrált rendszerre épüljön, mégpedig egy okos-alapinfrastruktúrára. A rendszer rengeteg szenzorral figyel minden rezdülést, amelyet egy adattárházba (big data) szervez, és minden intelligensszolgáltatás az adatokból kinyert információkra épül.

AUTÓ GÖRDESZKÁN

Az okosvárosokhoz elengedhetetlenek az okoseszközök: a használatra szánt autóra úgy lehet tekinteni, mint egy mindent tudó telefonra, amely éjjel-nappal online üzemmódban van. Ezzel nemcsak a sofőr, de a jármű is bekapcsolódik az állandó információáramlásba, amellyel az utazás egyre biztonságosabb és környezetkímélőbb lehet.

Az autóiparnak úttörő szerepet kell vállalnia a változásokban: a közlekedés online működése, illetve a rendszerek mobilizálása érdekében olyan információs hálózatot kell kiépítenie, amely egyúttal merőben új üzleti modell bevezetését is jelenti majd. Így az autóiparnak a jövőben már nem csupán egyszerűen a termékekkel, hanem a kocsihoz kapcsolódó számtalan extrafunkcióval is fel kell szerelni a négykerekűeket.

Az intelligens navigációs, valamint vezetést segítő rendszerek ma már a személyautók alapfelszereltségéhez tartoznak. Ezek a berendezések azonban csak az első lépések az online közlekedés felé, az autók a legújabb technológiáknak és intelligensrendszereknek köszönhetően egymással és a forgalomirányító központtal is kommunikálhatnak majd, információt megosztva akár az útviszonyokról, a közúti akadályokról vagy éppen a forgalmi dugókról.

A világ egyik leggazdagabb embere, Elon Musk már tovább is fejlesztette terveit a gyors, pályákon haladó közlekedési rendszeréről, amely Los Angeles alatt futna. Eszerint az autóvezetők úgy tudnának lejutni az alagutakba, hogy az utcán speciális, gördeszka alakú dokkolóra gurulnak járművükkel, majd az lesüllyed a föld alá.

Ekkor a gördeszkák hozzácsatlakoznak az alagút sínpályáihoz, és akár 200 kilométer/órával is száguldozhatnak, miközben rajtuk vannak az autók. Ám ez az ötlet egyelőre csupán tervezőasztalon létezik, nem úgy, mint a katalán főváros egyik büszkesége: Barcelonában a legfrissebb technológiák integrációja a forgalmat optimalizáló közlekedési lámpák működésében is tetten érhető. Sürgősségi esetekre külön elemzik a közlekedésirányító rendszer adatait, így érve el, hogy például a mentők, tűzoltók, rendőrök késedelem nélkül érkezzenek a helyszínre. Szintén a lámpák és az autók közötti kommunikációnak köszönhető, hogy a gépjármű kiszámíthatja azt is, hogy a sofőr a zöldhullám eléréséhez milyen sebességgel haladjon. Az intelligenslámpákkal egy év alatt a városban több millió literrel (!) csökkent az üzemanyag-fogyasztás, amely hasonló mértékű szén-dioxid-megtakarítást eredményezett.

A katalán fővárosban emellett az öntözőrendszer is intelligens, amely a növények aktuális vízszintjéről küld valós idejű adatokat a kertészeknek. Az okosvárosra azért is jó példa Barcelona, mert önkormányzata a közműhálózatoktól kezdve a közlekedésen és az informatikán át a várostervezésig minden területet egyetlen szervezetbe vont össze. Így az ahhoz tartozó területek és szolgáltatások ugyanabból a költségvetésből részesednek, míg a fejlesztések sokkal összehangoltabbak.

LONDON, AZ IRIGYELT

Amszterdamban sincs hiány közlekedési fejlesztésből: a Mobypark telefonalkalmazás például lehetővé teszi, hogy a parkolóhely-tulajdonosok kiadhassák a szabad területeiket. Más kezdeményezések a közlekedésbiztonságot szolgálják, és a rugalmasabb közvilágítást segítik. Az erre kijelölt központokban valós időben figyelik az utcai fényeket, motorosoknak, autósoknak adhatnak online tanácsot, hogy mikor melyik útvonalat válasszák, hol van világosabb, hol van sötétebb a forgalomtól függően. A parkolást nemcsak parkolórendszerek, hanem az intelligens-parkolóházak is segítik: számos városban van önműködő, sofőr nélküli parkolás, ahol a vezető már a parkolóház előtt kiszáll az autóból. A parkolóházban szükséges hely harmadával csökkent, hiszen a ki- és beszállás nem igényel teret.

A Business Insider sorrendbe állította a világ „legokosabb” városait. Az élen London jár: az elmúlt évek során a brit főváros a Crossrail projekt bevezetésével a parkolók és a tömegközlekedők álma lett. Néhány esztendő alatt tíz új vasútvonal csatlakozott a már meglévő harminc állomáshoz. Igaz, erre húszmilliárd dollárnyi fontot szántak a britek, megvalósítva ezzel Európa legnagyobb közlekedésépítési projektjét.

A lista élbolyába sorolták Chicagót is, amely azon túl, hogy egyike az öt csúcstechnológiai munkahelyeket kínáló városnak az Egyesült Államokban, egyszersmind a világ legjobban megfigyelt települése is. Kamerák tízezrei pásztázzák az utcákat, még a legrejtettebb zugokat is. Chicagóban működik egy olyan különleges megfigyelőrendszer is, amely több, mobiltelefont használó lakosának minden mozgásáról tud. A rendszer a telefonok Bluetooth- és wifijeleinek befogásával gyűjti az adatokat.

A városfejlesztési innovációkat az energetika – termelés és felhasználás – szempontjából értékelve Bécs az éllovas, ahol a helybéli lakosok a Wien Energy vállalattal együttműködve befektetőként is részt vehetnek naperőművek építésében. Szingapúr pedig több szempontból is a listán szerepel, nem csak az ott élő nagyszámú programozó és kockázatitőke-befektető miatt.

A városállam folyamatosan új infrastruktúrát és csúcstechnológiát vezet be, a kormány pedig vallja, hogy minden állampolgár számára hozzáférést kell biztosítani a legújabb megoldásokhoz. Szingapúr tele van high-tech szenzorokkal. Ilyen például az a csatornaérzékelő, amely kiszámolja, mikor és melyik városrészen várható áradás, dugulás, csőrepedés.

A helybéliek pedig mindehhez hisznek a köz- és magánszféra partnerségében: a kormányzat befektet a cégek, állampolgárok azon ötleteibe, amelyek a városfejlesztést szolgálják. Szingapúr nemcsak pénzt ad ezek megvalósításához, hanem sajátos mentorként kapcsolati hálót is biztosít.

A szintén jó helyezést elért New Yorkban okos-közvilágítás, -szennyvíztisztítás, -közlekedésszervezés irányába indultak fejlesztések, míg Szöulban többek között bevezették az intelligens-városkártyarendszert és a közlekedésszervezésben is szerepet kapott a koncepció. Így egy csippel ellátott kártyával intézhető gyakorlatilag minden. Az Európa Zöld Fővárosa díját 2019-re elnyerő Oslót a környezetvédelmi erőfeszítései, az életminőség megőrzése, illetve javítása, a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő fejlesztési elképzelési miatt sorolták az „okosok” közé. Ám Oslo példájából jól látszik, hogy a digitális technológia csupán egyik része a modern megoldásoknak.

KREATÍV IPAR

Hazánkban az okos-városfejlesztések között a közlekedést segítő mobilalkalmazások szinte már általánosak – Budapesten ilyen például a BKK Futár –, amellyel valós idejű információkat adnak az utazóknak, akik mobiltelefonnal vásárolhatnak jegyet is, és legalább száz másik, a várossal kapcsolatos, valós idejű információt is elérhetnek. A főváros mellett Kecskemét is „okoskodik”, ahol a világ számos nagyvárosában kísérleti jelleggel már működő technológiát használtak fel egy parkolásirányítási rendszernél. A telepített 57 parkolóhely szenzoros érzékelője által biztosított adatok online rendelkezésre állnak az önkormányzat számára, amely azokat hasznosíthatja a parkolási szabályozással, a zónák és díjak megállapításával kapcsolatos döntéshozásban.

A kormányzat a Lechner Tudásközpontot jelölte ki a smart city feladatok szakmai koordinálójaként. Feladata, hogy a kidolgozott okosváros-irányelv alapján koordinálja a hazai településeket, összegyűjtse a jó tapasztalatokat, az innovatív cégeket. A Széchenyi 2020 program keretében pedig 1231 milliárd forint állt, illetve áll rendelkezésre olyan projektekre, amelyek az okosváros koncepciójába illenek.

A fejlesztésekben kiemelt szerep jut a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványnak is, amely innovatív szolgáltatásokkal támogatja a cégeket, legyen szó kezdőkről, azaz startupokról vagy akár régebb óta működőkről. Ötletekből nincs hiány az alapítvány kuratóriumi elnöke, Szalai Piroska szerint, aki úgy véli, hogy Budapesten a kreatív iparban és smart city területen rengeteg kis és közepes méretű cég tevékenykedik. A kutatások kimutatták, hogy a kreatív ipar a mezőgazdasághoz hasonló mértékű erőt képvisel a magyar gazdaságban.

Az alapítvány Be Smart2 startup versenyeinek sok győztese a smart city területén tevékenykedők közül került ki. „Már több mint 75 cég mutatkozhatott be a főváros segítségével a testvérvárosok legjelentősebb innovációs eseményein, többen közülük az évek folyamán komoly eredményeket értek el, például a hazai központjuk mellett leányvállalatot alapítottak külföldön.

Úgy gondolom, hogy érdemes ezekre a vállalkozásokra figyelmet fordítani és a jó gyakorlatokat összegyűjteni” – véli Szalai Piroska, aki példákat is említett. A Platio fejlesztése egy energiatermelő és információtechnológiai funkciókkal ellátott térburkolórendszer, amely a járókelők lépéseiből termel energiát.

A rendszer váza újrahasznosított műanyaghulladékból készül, a járófelület szerkezetében napelemek és piezoelektromos érzékelők helyezkednek el. A MagikMe szintén a világon egyedülálló integrált játszótéri játékokat fejleszt és gyárt, amelyeken a sérült és ép gyerekek együtt tudnak játszani. Ezekből már több mint hatvan helyen szereltek fel jó néhányat.

Szintén magyar fejlesztés a BeeRides, amely a régió első repülőtéri közösségi autómegosztója. A rendszer az autótulajdonosok számára ingyenes parkolást biztosít a reptéren, és lehetőséget arra, hogy teljes körű biztosítás mellett bérbe adhassák autójukat a hozzánk érkezőknek. Érdekes megoldás a Pocket­Guide is, amely egy GPS-alapú, hangvezérelt városnéző alkalmazás, számos külföldi felhasználóval dicsekedhet.

Segítségével úgy sétálhatunk egy-egy városban, mintha idegenvezető kísérne minket. A telefon elmeséli a látnivalók történetét, és ha kell, elirányít bennünket a következő látványossághoz. A DroneIQ ultramagas felbontású légi felvételek és 3D-s városmodellek készítését teszi lehetővé drónokkal.

A Route4U fejlesztése egy kereshető és tervezhető akadálymentességi járdatérkép, amely a kerekesszékesek és a babakocsival közlekedők számára segít megtervezni és megkönnyíteni a közlekedést. Mivel a demográfiai előrejelzések szerint 2050-re már mintegy hétmilliárd ember él majd városi környezetben, létfontosságú a zöld- és megújuló energiaforrások kiaknázása és nagyobb településeink „kiokosítása”.

Forrás: Magyar Idők

Posted in Főoldalra, Sajtómegjelenések and tagged , , .