Origo – Hobbiból csak kemény munkával lehet üzlet, de megéri

A kézműves vállalkozások azért jutnak nehezen előre, mert a magyar vásárlók közül csak kevesen tudják megfizetni a termékeiket, a külföldi célközönséget pedig nem könnyű megszólítani. Mégis vannak olyanok, akik évtizedek óta működnek ezen a piacon, és semmi sem tudná eltántorítani őket. Három kézműves vállalkozó története következik, rengeteg tanulsággal.21257937814_613b74a439_z

Amikor vállalkozás indításán gondolkodunk, általában igyekszünk az aktuálisan legfelkapottabb témák között keresgélni, hátha meglovagolhatunk egy hullámot. Pedig ha eltalálunk egy szűk piacot, évtizedeken át stabil vállalkozást működtethetünk. Nem kell tehát bonyolult dolgokra gondolni: tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mivel foglalkozunk igazán szívesen, és hogy lehet rá üzletet építeni.

A népviselet nem divat, de jó üzlet

Hampel Katalin ruhatervező kézzel készített, hagyományos népi viselet tervez. Az 1986-os indulásnál egy fodrásszövetkezet helyiségét bérelték ki egy barátnőjével, és itt kezdtek el eredeti népi ruhákat átalakítani. Ma, több mint húsz évvel később már saját szalonjuk és varrodájuk van. A tervező szerint a nemzeti viselet a rendszerváltás óta kiment a divatból, ráadásul negatív politikai asszociáció kapcsolódott hozzá.  A külföldiek azonban egyáltalán nem érzik magyarkodónak vagy nacionalistának ezeket a ruhadarabokat, így büszkén viselik őket.

A kis magyar divatcégeknek a külföldi piacokra is ki kell jutniuk a fennmaradás érdekében. Főleg kiállításokon és vásárokon van lehetőség bemutatkozni, ezek azonban költségesek. Kevés vállalkozás engedheti meg magának, hogy saját finanszírozással vállaljon külföldi utakat. Pályázatokkal és nagykövetségek támogatásával lehet forrást szerezni ilyen célokra, én magam is leginkább ezekkel éltem, de a mai napig inkább a magyar piacra koncentrálok” – mondta a tervező a Kreatív és kézműves vállalkozások növekedési lehetőségei a budapesti jó gyakorlatok tükrében címmel szervezett kerekasztalbeszélgetésen, amelyet a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány szervezett.

Lehetetlen vállalkozásnak tűnt

Nagy Gézáné, a Nagy Lovas Kft. ügyvezetője szintén a nyolcvanas években indította el vállalkozását a családjával. 1985-ig a vendéglátásban dolgoztak, ekkor azonban váltaniuk kellett. Mivel a család épp akkoriban talált rá egy új hobbira, a lovakra, gyorsan körvonalazódott, hogy ez lesz az új irány: lovas boltot nyitnak, ahol lovaglással kapcsolatos eszközöket és kiegészítőket lehet kapni, a kantártól a nyergen át a kobakig. Egy József körúti dohányboltot vettek meg, itt nyílt az első üzletük. Mindenki furcsán nézett rájuk, hogy lovasboltot nyitnak Budapest belvárosában, de már a nyitás utáni első napon kiderült, hogy van erre igény, hiszen szinte kifosztották a vásárlók az üzletet.

A termékek beszerzése kezdettől problémás volt, hiszen kevesen gyártottak akkoriban ilyen eszközöket Magyarországon, behozni pedig nehézkes volt, szinte lehetetlen. A háttéripart is létre kellett hozni ehhez a vállalkozáshoz. Közzétettek egy hirdetést az újságban, hogy minden lovaskiegészítő-gyártóval szeretnék felvenni a kapcsolatot. Ez segítette át a vállalkozást a kezdeti nehézségeken, majd a rendszerváltás után a Nagy Lovas Kft.-nek is kinyílt a világ. Termékeire a külföldre szakadt magyarok részéről a mai napig jelentős a kereslet.

Elveszett a vásárok varázsa

A legjobb mód a kézműves termékek népszerűsítésére a kiállításokon és vásárokon való megjelenés, ami egyre inkább visszaszorul. Egész Európában drágul a vásárokon való részvétel, és a vásárlók is alig járnak vásárba, egyre kevesebb idejük jut az ilyesmire” – mondta Nagy Gézáné. A cég épp ezért nagy hangsúlyt fektet az online jelenlétre: több mint 5000 termék érhető el tíz éve működő webshopjában, és öt különböző nyelven használható az oldal. Az ügyvezető úgy véli, hogy aki jól használják az internetet, biztosan eljut a célközönséghez, és új, fiatalabb célcsoportokat is így a legkönnyebb megszólítani.

Megkerülhetetlen az online értékesítés

A divatipar kis magyar szereplőinek kiszámíthatatlan a jövőjük, hiszen nem lovagolnak meg divathullámokat, hanem exkluzív termékeket készítenek, amelyeket a vevők hosszú távra vásárolnak. A bőr- és szőrmeruházatokat tervező Pásztor Anni épp ezért hisz a személyes kapcsolatokban, és nagyon odafigyel több évtized alatt kialakult vevőkörére.

A rendszerváltás mellett az internet hozott jelentős változásokat e vállalkozások életében. Bármennyire is nélkülözhetetlen része a vásárlásnak ebben az iparágban a méretre szabás és személyes konzultáció, az internet is megkerülhetetlenné vált. A tervező ezt felismerve egy éve webshopot indított, és már most úgy érzi, hogy kifejezetten jó befektetést volt, mert nagy meglepetésére, az emberek bundát is rendelnek az interneten.

Jó tanácsok most indulóknak

A most induló kreatív szalonoknak és vállalkozásoknak is adtak néhány tanácsot a kerekasztal résztvevői. Nagy Gézáné szerint az a legfontosabb, hogy higgyünk magunkban, az elképzeléseinkben, és ne hallgassunk senkire, csak a számokra. Hampel Katalin szerint az alázat az egyik legfontosabb tulajdonság, amelyre szükség van a sikerhez, illetve arra kell törekedni, hogy valami különlegeset alkossunk, ne pedig átlagosat.

Pásztori Anni a szakmai tudás és a folyamatos önfejlesztés fontosságát emelte ki, ami szerinte főleg nyitottság kérdése. Hozzátette, hogy az ő indulásukkor még nekik kellett kitaposni az utat, de most már rengeteg a lehetőség: több szervezet és pályázat támogatja az induló vállalkozásokat. A fiataloknak mindenképp javasolja, hogy ragadják meg ezeket a lehetőségeket.

Forrás: Origo

Posted in Sajtómegjelenések and tagged , , , , , .