A 109 várost vizsgáló Smart City Indexet az IMD svájci versenyképesség-kutató központ (IMD World Competitiveness Center) másodszor készítette el a Singapore University for Technology and Design (SUTD) közreműködésével. A magyar főváros tavalyhoz képest 6 helyet lépett előre a ranglistán, azonban továbbra is fejletlen városnak tekinthető az egészségügy, a biztonság, a közlekedés (mobilitás), a cselekvési lehetőségek és a helyi kormányzás minőségének tekintetében.
Maga a smart city – nálunk az okosváros fordítás terjedt el – fogalom sincs tisztázva. Mást és mást értenek rajta az egyes kutatóműhelyek, de a különböző országok szakértői is. Az EU meghatározása a következő: az intelligens város elsősorban nem az informatikai és kommunikációs technológiák használatát, hanem azok segítségével az összes erőforrás okosabb hasznosítását és a kibocsátások csökkentését jelenti. Az IMD–SUTD kutatás egy könnyebben értelmezhető, gyakorlatias definícióval dolgozik. A kutatók szerint a smart city olyan város, amely úgy alkalmazza a korszerű technológiákat, hogy azokkal megnöveli az urbanizáció előnyeit, és csökkenti a hátrányait.
A Smart City Index kezdeményezés egyedülállónak tekinthető. Bár az intelligens város témakörrel sokan foglalkoznak, de konkrét adatok alapján rangsort még nem készített senki. A jelentésben a feltüntetett adatok mellett a lakosság véleményét is megkérdezték arról, hogy városuk okosabbá válása pozitívan hatna-e az adott településre. A vizsgált 109 város mindegyikében 120 ember véleményét kérdezték meg kérdőíves felméréssel a technológiai infrastruktúrával és az általa kínált lehetőségekkel kapcsolatban. A kutatás szemlélete tehát egyedülálló, mivel nem a technológiai felkészültség alapján ítéli meg a városokat, hanem az ott élő emberek életérzését is figyelembe veszi.
Az első három helyen 2020-ban Szingapúr, Helsinki és Zürich áll. A V4-fővárosok, továbbá Bécs és Bukarest helyezéseiből az látható, hogy bár Bécs és Prága vezet, de mindkét város rontotta 2019. évi helyezését.
Budapest a vizsgált országok között, annak ellenére, hogy 2019-ről 2020-ra hat helyet javított, mégis csak Bukarestet előzi meg. Az infrastruktúra tekintetében Budapesten a megkérdezettek többsége az egészségügyi ellátórendszer, a légszennyezettség, a közlekedési dugók és a lakhatási lehetőségek miatt volt a legelégedetlenebb. A szolgáltatások között általában kevesellték az online intézkedési lehetőségeket, kiemelve az út- és egyéb hibák bejelenthetősége, az orvosi vizsgálatokra az időpontkérés, a város pénzügyeibe való betekintés, illetve az általános ügyintézés területén az online megoldások hiányát.
2020. évi elemzés kapcsán a kutatók arra mutatnak rá, hogy a járvány nagy hatással volt a gazdasági és az emberek által érzékelt helyzetre. Sok európai város a 2019. évi helyezéséhez képest lecsúszott. A korszerűbb technológiai infrastruktúrával rendelkező országok viszont könnyebben oldották meg a járvány okozta problémákat.
Ezzel összhangban az is érzékelhető, hogy a járvány jelentősen növelte a technológiákat használni tudó és nem tudó városok és városlakók közötti különbségeket. Hiába építik ki ugyanis a városokban például a gyors internethálózatokat, ha azok segítségével nem kínálnak életminőséget javító szolgáltatásokat, illetve ha az emberek anyagiak vagy tudás hiányában nem tudják őket használni.
A kutatók a módszertan továbbfejlesztését ígérik, de már a jelenlegi eredmények alapján is úgy vélik, hogy a döntéshozóknak segítséget tudnak nyújtani a problémák azonosításához és a lakosság életminőségét javító megoldásokhoz.
A kutatásáról bővebben a Smart City Index oldalán olvashat, ahol letölthető a teljes riport is.