Stringbike – Visszaadják a sportolás élményét

A Stringbike-ról akkor lehetett először hallani, amikor a kerékpár koncepcióját megújították. Ezúttal a zsinóros hajtásrendszert felhasználó, mozgássérültek számára fejlesztett eszközökről beszélgettünk Podonyi János üzletfejlesztési vezetővel.

 

Hogyan lett a kerékpárból mozgássérülteknek fejlesztett sporteszköz?

Az alapötlet egy kerékpárvásárlónktól származott, aki történetesen orvos volt, később az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel együttműködve született meg a Stringhandbike néven piacra vezetett eszköz. A handbike létező termékkategória, a mozgássérültek régóta használják sportoláshoz a „láncos” változatot, de a mi megoldásunknak olyan egyedi előnyei vannak, amiket más termék nem tud.

 

 

Mik ezek az előnyök?

A mozgássérültek sokféle sérüléssel rendelkezhetnek. Úgy tapasztaltuk, hogy szinte minden handbike-ozni képes mozgássérültre jut egy, aki számára nem elérhető ez a mozgásforma, mert nem képes a teljes körkörös mozgást végrehajtani. A Stringhandbike a mozgássérült saját kerekesszékéhez kapcsolható, és dokkolás után a fekvenyomáshoz és az evezéshez hasonló toló-húzó mozgással hajtható, ráadásul a teljes ciklust sem kell megcsinálni, kis mozgásokkal is működik.

A mozgatáshoz a felsőtest legnagyobb tömegű izomcsoportjait, a széles hátizmot és a mellizmokat használják, nem a vállövet és a kart, így nehezebben fárad el a használó, kevésbé koptatja az ízületeket. A toló- és a húzóoldal független egymástól, ezért aszimmetrikusan is beállíthatóak, ami olyan mozgássérültek számára is lehetővé teszik a használatát, akik csak az egyik irányba tudnak jelentősebb erőt kifejteni.

Az egyik ügyfelünk, Ágota Sclerosis Multiplexben szenved. Korábban félmaratonokon indult, de 3-4 éve a toláshoz szükséges izmai elsorvadtak. Most pedig nemcsak hogy újra tud versenyezni, de a mi megoldásunkkal teljes maratont is végigcsinált, a félmaratoni idejét pedig 2 óra 20 percről 1 óra 40 percre javította.

Az orvosok, akikkel dolgozunk, azt mondják, hogy rehabilitációban az állapot fenntartása mellett sok esetben annak javításában is fel tudják használni, például a stroke-os páciensek egy részénél, vagy a baleseti gerincvelősérültek esetében a mozgásfunkciók helyreállításában.

 

 

Hogyan népszerűsítik a megoldást?

A célcsoportunk nagyon szűk, a lakosság ezrelékében mérhető, viszont könnyen targetálható. A mozgássérülteknek általában van egy érdekvédelmi szervezetük, Magyarországon például a MEOSZ, a Mozgássérült Egyesületek Országos Szövetsége, ami 100 regionális egyesületet fog össze. Mi azt az utat választottuk, hogy felvettük a MEOSZ-szal a kapcsolatot, végigtelefonáltam a száz egyesületet. Sokhoz eljutottunk, klubrendezvényen, taggyűlésen, városi sportnapon, családi kiránduláson tudtuk bemutatni a megoldásunkat.

A Facebook-oldalunkon keresztül egyre több embert érünk el, a hagyományos média is megtalált minket, és ez mind hozzájárult az ismertségünk erősítéséhez. Dolgozunk a társadalombiztosítási támogatás elnyerésén is, de ez egy nagyon hosszú folyamat. A hivatalos támogatás hiánya ellenére magángyűjtésből, céges adományokból és a saját programunknak köszönhetően tíz fölötti számban fut már Stringhandbike Magyarországon.

 

Külföldi értékesítésben is gondolkodnak?

A magyarhoz hasonló utat teszteljük most a világpiaci nyitás kapcsán is. Első nyugat-európai országként Ausztriát vettük célba az ottani egyesületen, az ÖZIV-en keresztül. Néhány hete Innsbruckban voltunk egy városi érzékenyítő programon, előtte a burgenlandi egyesület konferenciáján, decemberben pedig egy adventi vásárra hívtak minket. Emellett potenciális disztribúciós partnereket is találtunk. Az Egyesült Királyságból, Dániából, Ausztráliából is jelentkeztek már, és az első lépések megtörténtek Svájc és Németország irányába is.

 

 

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány versenyein való részvétel is segít ebben a folyamatban?

A BVK-val már második éve állunk kapcsolatban. Különböző pitch-versenyekre pályáztunk, egy okosváros tematikájú versenyen jutottunk ki például Portugáliába, de jártunk Dublinban és Düsseldorfban is. Ezeken az alkalmakon még akkor is érdekes kapcsolatokat tudtunk kialakítani, ha nem vágtunk az esemény fő profiljába. A dublini kiállításon például rajtunk kívül mindenki elektronikus eszközökkel volt jelen, így mi nem annyira a szakmai, mint a privát énjüket tudtuk megfogni a résztvevőknek.

Emellett ha már lehetőséget kaptunk az utazásra, a hivatalos esemény előtt vagy mellett saját szervezésben mozgássérült szervezetekkel találkoztunk. Írországban így tudtuk felvenni a kapcsolatot a gerincvelősérültek szövetségével és az ír kerekesszékesek egyesületével, így ha arra kerül sor, akkor segítenek majd nekünk egy országjáró túrát megszervezni. Düsseldorfba is egy Be Smart verseny kapcsán jutottunk ki, és az ottani zsűri tagja volt az Innogy menedzsere. Az ott létrejött kapcsolat eredményeként a hazai leányvállalat, az ELMŰ-ÉMÁSZ két eszköz megvásárlását is támogatta két hazai egyesület számára.

 

Posted in Be Smart versenyek, Főoldalra, Jó gyakorlatok and tagged , , , , .