Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény

A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A kedvezmény jogosultsági alapja

A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy

  • a vállalkozás a létszámát új munkavállalóval növelje oly módon, hogy a létesített munkaviszony(ok) kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növekedik a létszám, és a megemelt létszámot az új munkavállaló(k) foglalkoztatása alatt, de legalább a kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és
  • a kedvezménnyel érintett munkavállaló(k) tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és
  • a kedvezménnyel érintett munkavállaló(k) bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja az előző pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztési statisztikai kistérségben van, mint az előző pont szerinti szabad vállalkozási zóna.

Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt. E másik munkavállaló után a kedvezmény a kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető.

A részkedvezményre való jogosultság feltételeként alkalmazott új munkavállaló

  • munkaviszonya nem jöhet létre a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével, és
  • nem tartozhatott a foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy a kifizető kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásánál az átlagos statisztikai állományi létszámba.

A kedvezmény mértéke

A szociális hozzájárulási adó az új munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb 100.000 Ft-nak a 22%-ával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, és 11%-ával a foglalkoztatás harmadik évében. A foglalkoztatás első két évében az új munkavállaló bruttó bére, de legfeljebb 100.000 Ft után a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni.

A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két, ill. harmadik éve véget ér.


Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről

A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek munkavállalóik után.

2017. január 1-jei kezdettel 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulás adó, és ehhez kacsolódóan változott a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény mértéke is. Korábbi cikksorozatunkban már felhívtuk a figyelmet a munkáltatók által a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető néhány kedvezményre.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények jogosultsági alapja

Az összes adókedvezményt minden esetben az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető veheti igénybe a munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő adóból, havonta, munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként.  

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények mértéke

A munkáltató az összes adókedvezményt a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér után, de legfeljebb 100.000 Ft (kutatóhely esetén 500.000 Ft) összeghatárig veheti igénybe. Az egyes jogosultságok szerint különböző kedvezmény-mértékek kerültek megállapításra.

Ha a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a kedvezmény alapjának havi 100.000 Ft-os (kutatók esetén 500.000 Ft-os) felső határát időarányosan, a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell. Részmunkaidősnek az a foglalkoztatás minősül, melynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

Az adókedvezmények más – szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető – kedvezménnyel nem vonhatók össze(kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt).

Vonatkozó törvény: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Posted in Tudástár and tagged , .