Talk-a-Bot – Dinamikus terjeszkedés kapujában

A chatbot-megoldásokat fejlesztő Talk-a-Bot saját meghatározásuk szerint már túllépett a startup-fázison, a tavaly ősszel kapott befektetés és a gyors növekedés révén scaleuppá vált, és jelenleg is aktívan dolgozik a nemzetközi terjeszkedésen. A vállalkozás történetéről, valamint az európai és ázsiai piacok különbségeiről Bikádi Zoltán üzletfejlesztési vezetővel beszélgettünk.

Milyen háttérrel vágtak bele az alapítók a chatbot-fejlesztésbe?

Deliága Ákos CEO informatikus-közgazdász korábban a HP-nál is dolgozott, Kalydi Gergely pedig lufthansás tapasztalatokkal rendelkezett – ők egy egyetemi csoportmunka keretében dolgozták ki a vállalkozás ötletét, majd egy kéthetes amerikai tanulmányutat is tettek, hogy jobban megismerjék az akkor még csak kialakulóban lévő chatbot-piac üzleti lehetőségeit. A másik két társalapító közül Szálka Tamás CTO-nak informatikai cégei voltak, Papp László pedig ügynökségeknél szerzett marketingtapasztalatokat.

Az ötletből hogyan lett növekvő cég?

A vállalkozás hivatalosan 2016 augusztusában alakult, és onnantól, hogy az első ügyfélnek el tudták adni az ötletet, saját forrásokból fejlesztettek. A bootstrapping fázis után tavaly, már a Viber stratégiai partnereként a Techstars és a Rakuten akcelerátor-programjában kapott befektetést és szakmai támogatást a Talk-a-Bot, év végén pedig kétmillió eurós befektetéshez jutottunk a Portfolion és a DayOne Capital alkotta konzorciumtól, amelyet technológia- és üzletfejlesztésre tudunk fordítani.

Egyelőre magyar vállalatokkal dolgoztok?

A jelenlegi ügyfeleink elsősorban magyar, illetve nemzetközi cégek – mint például a Bosch vagy a Heineken – magyar leányvállalatai. Magyarországról tervezzük irányítani a nyugat-európai terjeszkedést, felvettünk egy lengyel kollégát, emellett már Szingapúrban is jelen vagyunk, ahonnan a Távol-Keletet célozzuk meg. A terjeszkedésben a legnagyobb kihívást a megfelelő partnerek megtalálása, valamint a helyi jelenlét megteremtése jelenti. Utóbbi partnervállalatokon keresztül is megoldható, például jó kapcsolatot ápolunk a Microsofttal, de elsősorban a saját munkatársak alkalmazását preferáljuk.

Startup-körökben gyakran hallani, hogy az egyes piacok között rengeteg a különbség. Van tapasztalatotok a Távol-Keletről?

A CEO-nk évekig dolgozott Szingapúrban, így van tapasztalata, és a tavalyi akcelerátorprogramot is felhasználtuk a kapcsolatok kiépítésére. A startupok esetében stratégiai döntés kérdése, hogy merre indulnak el, nyugatra (EU és USA) vagy keletre (FÁK-országok, arab államok, Távol-Kelet). Az USA számunkra túl távol van, Nyugat-Európában viszont az előnyeink kidomboríthatóak, főleg a nem angol nyelvű piacokon. Délkelet-Ázsia mellett pedig főképp a méretek szólnak: csak Szingapúr vonzáskörzetében 600 millió ember él, akik előszeretettel használják az új technológiai megoldásokat.

Mennyire nehéz új nyelvekre adaptálni a chatbotokat?

A megoldásunkba könnyű új nyelveket illeszteni, a kihívást a helyi szokásokhoz és nyelvi fordulatokhoz illeszkedő tartalom fejlesztése jelenti, amihez mindenképpen helyi emberekre van szükség.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány miben tudja segíteni a munkátokat?

Tavaly elindultunk a 8. Be Smart versenyen, viszont az ott nyert utazáson sajnos nem volt kapacitásunk részt venni. De azóta is figyelemmel kísérjük a rendezvényeiket, tervezünk újra elindulni a versenyen, ott voltunk a Startupok Éjszakáján és Vidar Andersen tréningjén is, mert az ottani tapasztalatokat és kapcsolatokat nagyon hasznosnak találjuk.

Posted in Be Smart versenyek, Főoldalra, Jó gyakorlatok and tagged , , , , , , , , , , , , , , , .