Több tízezer forintot spórolhatnak a cégek a duális képzés adómentességével

A jogalkotó kiterjesztette a személyi jövedelemadó mentességet a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára is, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) júniusi módosításával.

Mi az a duális képzés?

A duális képzés lényege, hogy a hallgató a képzési ideje alatt hallgatói munkaszerződés alapján végez(het) munkát külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, és ezért az adott cégtől vagy vállalkozástól díjazást kap.

Az adómentesség szabályai

A korábbi szabályozás értelmében a nappali tagozatos hallgatók szakmai gyakorlata adómentes volt, szemben a duális képzésben résztvevő hallgatókkal. A jogalkotó a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával kiterjesztette az adómentességet a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatókra, a jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész erejéig.

A törvényhozó a módosítással 2015. szeptember 1-ig visszamenőleg kiterjesztette annak lehetőségét, hogy amennyiben az adott cég vagy vállalkozás vállalja a visszamenőleges módosítással járó adminisztratív költségeket, akkor visszaigényelhetők az abban az időszakban kifizetett adók és járulékok. Mindehhez a cég vagy vállalkozás és a duális képzésben részt vevő hallgató 2015-ös évi adója tekintetében önellenőrzést kell végezni.

A kedvezmény mértéke

A duális képzésben részt vevő hallgatókat alkalmazó cégek a változtatás következtében havi szinten 28,5%-os adót takaríthatnak meg. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a vállalkozások bérszámfejtőinek ügyelnie kell arra, hogy időben áthelyezzék a hallgatókat az adómentes kategóriába.

Ezen túlmenően a törvénymódosításnak köszönhetően a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók részére, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt feltételek szerint nyújtott egyes juttatások (mint pl.: üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány, csekély értékű ajándék) is béren kívüli juttatásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. Ezek a módosítások szintén alkalmazhatók a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségek megállapítására.

adó2

 

Posted in Tudástár and tagged , .

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.