Az informatika fejlődéstörténetének legújabb állomása, ami alapjaiban változtatta meg az iparágat, a felhő megjelenése. Az angol „cloud computing” elnevezésből származó fogalom alatt tulajdonképpen egy szolgáltatást értünk. Lényege, hogy az ügyfél informatikai eszközökhöz jut, azokat az internetes hálózaton keresztül éri el, így tulajdonképpen kiszervezi az IT részlegét, legalábbis annak egy részét. A modell megjelenése hosszabb távon összetett hatással van a gazdaság egészére is. Egy nemcsak vállalati szinten, hanem az emberek mindennapjaiban is jelenlévő fogalomról van szó. A szolgáltatások skálája az egyszerű e-mail küldéstől, az adattároláson át, a vállalatirányítási funkciók internetalapú működtetéséig terjed.
A felhőalapú számítástechnika fogalma és csoportosítása
A felhőalapú számítástechnika kialakulásának hátterében az a gondolat áll, mely szerint az információfeldolgozás sokkal hatékonyabb, ha hálózaton keresztül elérhető, központilag összehangolt számítógépes és adattároló rendszereken történik. A „felhő” kifejezés az internet hálózati diagramokon való ábrázolásából ered, azzal jelölik a rendszer ismeretlen, vagy irreleváns részeit. A gyakorlatban leginkább elfogadott definíciót az Amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) dolgozta ki. Az Európai Unió a kiadványaiban szintén ezt a fogalmat használja, ami a következőképp hangzik: „A felhőalapú számítástechnika egy olyan modell, amelynek segítségével bárhonnan, kényelmesen, és igény szerint hozzáférhetünk a testreszabott informatikai erőforrások megosztott halmazához (pl. hálózatokhoz, szerverekhez, tárhelyekhez, alkalmazásokhoz, szolgáltatásokhoz), miközben a rendelkezésre bocsátás minimális adminisztrációs tevékenységet és szolgáltatói beavatkozást igényel.”
A felhők több szempontból csoportosíthatók. A felhő modellek megkülönböztethetők az alapján, hogy a felhasználó által igénybevett erőforrásoknak hány bérlője van, a háttér infrastruktúrát ki üzemelteti, valamint, hogy az eszközök hol találhatók. Mell és Grance (2011) szerint négy típust különböztetünk meg:
- A magánfelhő kizárólag egyetlen szervezet részére fenntartott számítástechnikai infrastruktúrát jelent. Megkülönböztetjük a vállalat telephelyén, valamint az azon kívül létesített típusát. A magánfelhőt birtokolhatja és működtetheti adott szervezet, a szolgáltató, egy harmadik fél, vagy azok bármilyen egyéb kombinációja.
- A magánfelhőhöz hasonlóan a közösségi felhő is zárt rendszerben működik. Itt azonban nem egyetlen vállalat, hanem azok egy csoportja fér hozzá.
- A nyilvános felhő infrastruktúrájához a korábbiakkal ellentétben bárki hozzáférhet. Az erőforrásokat a szolgáltató vállalat birtokolja, kezeli és működteti saját telephelyén.
- A hibrid felhő a fent említett változatok valamilyen kombinációja. Ebben az esetben különös mértékben érvényesül a személyre szabottság. A vállalat bizonyos funkciókat elláthat nyilvános felhőn keresztül, másokat pedig magánfelhőben.
A második legfőbb csoportosítási módszer a szolgáltatás módja szerinti besorolás. A három alapvető modell az alábbi:
- Infrastruktúra mint szolgáltatás (Infrastructure as a Service – IaaS): a legelemibb szint. Ebben az esetben a szolgáltató olyan hardvereszközöket biztosít a szervezet számára, amelyek alapvető számítástechnikai erőforrások. A hardverhez egy virtuális felületen fér hozzá a felhasználó, ami azt jelenti, hogy önmaga telepíti és futtatja a szükséges operációs rendszert és alkalmazásokat.
- Platform mint szolgáltatás (Platform as a Service – PaaS): az ügyfél a hardvereszközök mellett az operációs rendszert is bérli. Sőt, a szolgáltató egy teljes programozási eszköztárat, összetett fejlesztői környezetet is biztosít a vevő számára.
- Szoftver mint szolgáltatás (Softvare as a Service – SaaS): a hierarchia legfelsőbb szintjén található. Ebben a modellben a szolgáltató az ügyfél számára hozzáférést biztosít az infrastruktúráján futó alkalmazásokhoz. A felhasználónak csupán egy ún. kliensre van szüksége a szoftverek kezeléséhez. A kliens lehet egy eszköz (pl. laptop, okos telefon, táblagép), vagy egy program (pl. web-böngésző).
A felhőalapú számítástechnika egyes típusainak megvannak a speciális előnyei, amelyek nagyban függnek a felhasználási céltól. Néhány közülük azonban általánosan érvényes a felhő valamennyi fajtájára:
- Költségcsökkentés: csekély mértékű, vagy egyáltalán nincs tőkebefektetés. Kevesebb IT alkalmazott kell a rendszer fenntartásához.
- Adatbiztonság, adatvédelem: hatékonyabb adatellenőrzés, felügyelet; jobb adatrendezettség; nagyobb adatbiztonság; rendszerösszeomlás esetén könnyebb helyreállíthatóság.
- Távoli hozzáférés: gyorsabb információáramlás, hatékonyabb dolgozói együttműködés; információs rendszerhez való távoli hozzáférés; könnyebb hozzájutás a szükséges hardver-, és szoftvereszközökhöz; rugalmas szolgáltatás.
- Gyors üzembe helyezés: magas szintű mobilitás.
- A versenyképesség javulása, amely az üzleti folyamatok változó környezethez való gyors, és költséghatékony alkalmazkodásával azonosítható.
A felhőalapú számítástechnika alkalmazásának előnyei a magyar vállalkozásoknál
A magyar vállalkozások többsége véli úgy, hogy a felhő technológia segíti és segítheti a vállalkozások között és a vállalkozáson belül a gyorsabb információáramlást, a jobb alkalmazotti együttműködést. Ezen túl a felhő használata segítséget jelenthet az élenjáró szoftver alkalmazások gyorsabb megismerésénél, a szoftverekhez való könnyebb hozzájutásnál, a rugalmas és a skálázható használatnál is. Az előnyök között szerepel még a jobb adatkezelés, valamint jobb adatbiztonság kérdése is – utóbbi alatt a jobb helyreállíthatóságot kell érteni. A hazai vállalkozásoknál fontos szempont még a mobilitás, és a távoli hozzáférés is, ugyanakkor kevésbé jelentős a tőkebefektetés és a költség csökkenésének lehetősége.
A mikrovállalkozások szerint a gyorsabb információáramlás és a távoli hozzáférés a legfontosabb előny. Meglepő módon a legkisebb jelentőséggel az alacsonyabb költségek és a kisebb tőkebefektetések jelennek meg. Érdekes, hogy a kisvállalkozásoknál a legfontosabb előny a rendszerösszeomlás esetén a könnyebb helyreállíthatóság és a magas szintű mobilitás. Talán egy kicsit meglepő az is, hogy a kisebb előnyök között szerepel a hatékonyabb adatellenőrzés és felügyelet biztosítása. A magyar középvállalkozásoknál a legnagyobb prioritás a távoli hozzáférés és a nagyobb adatbiztonság volt 2014-ben, miközben a nagyvállalatok – hasonlóan a mikrovállalkozásokhoz – a gyorsabb információáramlásban látják a legnagyobb előnyt.
Dr. Sasvári Péter egyetemi docens – Nagymáté Zoltán doktorandusz – Kovács Barbara, mesterszakos hallgató – Miskolci Egyetem Gazdálkodástudományi Kar