Szegedi Melinda még gimnazista, de már évek óta fejleszti a személyre szabott terápiát biztosító orvostechnológiai eszközét, amellyel Lisszabontól Kínáig eredményesen szerepelt innovációs versenyeken is. A terméken kívül a fiatalok vállalkozóvá válási lehetőségeiről is beszélgettünk vele a BVK Budapest Nő konferenciáján.
Honnan jött a késztetés az e-Fásli kifejlesztésére?
2016 őszén bokaszalag-szakadással feküdtem otthon, és a borogatás cserélgetését nagyon kellemetlennek találtam: a felhelyezéskor rettenetesen hideg volt, viszont gyorsan felmelegedett. Ezeket a problémákat küszöböli ki az e-Fásli, emellett a betegség változásai alapján személyre szabja a terápiás folyamatot. Édesapám orvos, édesanyám fogorvos, ők adják a szakmai segítséget. A projekt mögött biológiai háttér is áll, ami arról szól, hogy a különböző gyulladásos gócok hogyan reagálnak különböző hőkezelésekre. Ezzel kapcsolatban még számos tesztelést kell végeznünk. Az első prototípus már létező elemekre épített: egy német cég honlapjáról rendeltem alaplapot, mikrokontrollert és egy Peltier-elemet, és ezekből állítottam össze otthon az eszközt.
A vállalkozásalapításnak voltak családi előzményei?
Apukámnak korábban már voltak vállalkozásai, de ebben az esetben azért volt fontos, hogy cég legyen belőle, mert komolyabb termékként tervezzük forgalmazni, és a Hiventures, mint tőkebefektető is kezdeményezte ezt.
A Hiventures-nél a magvető alappal dolgoztok?
Igen, most fog lejárni az első év, és több külföldi befektetővel is tárgyalásban állunk, mert szeretnénk Európa felé nyitni. Egyelőre az a cél, hogy minél több adatot gyűjtsünk, és ezek alapján meghatározzunk pácienscsoportokat, és minél több változó alapján testre szabjuk a terápiát. Így egy olyan nyitott forrású adatbázis jön létre, ami az orvosi világ számára is átadható, valamint lehetővé teszi a specializált termékek kifejlesztését. Kezdetben B2C – patikákban az otthoni betegek számára -, a későbbiekben pedig B2B2C üzleti modell alapján, kórházak felé értékesítenénk az e-Fáslit.
Hol áll a fejlesztési folyamat?
Mivel ez egy hardver- és szoftverelemekből álló startup, aránylag lassan halad a fejlesztés. Az orvosi eszközök esetében egyébként is rengeteg teszten kell átesnie a terméknek, ahol a hatásfokát és a biztonságosságát vizsgálják. Emellett pedig gimnazista tanuló vagyok, ami szintén korlátozza az erre fordítható időmet. Az a tervünk, hogy hamarosan teljes munkaidős menedzsert és programozót is felveszünk.
A korosztályodban mennyire számítasz csodabogárnak azzal, hogy vállalkozó vagy és orvosi fejlesztést végzel?
A magyar oktatásban elsősorban tudásalapú, és kevésbé projektorientált versenyek vannak. Ez a fejlesztés eredetileg a Magyar Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyre született, és már ott is azt láttam, hogy nagyon kevesen foglalkoznak projektmunkával. Pedig a Nemzeti Innovációs, Technológiai és Fejlesztési Hivatal is ezt ösztönözné. Tapasztalatból mondom, hogy aki fiatal és vállalkozó, az nagyon sok előnyben részesül, és igen korán nagyon sokat tud tanulni, viszont rendkívül kevesen vannak, akik megpróbálják. Amíg nálunk évente 100-120-an pályáznak erre a versenyre, addig Németországban több ezren. Pont ezért alapítottunk egy innovációs klubot az angol iskolában, hogy gyerekeket mentoráljunk, és felkészítsük őket az innovációs versenyekre, akár külföldi versenyrészvételüket is szponzoráljuk.
Magad is vettél részt külföldi versenyeken?
Miután második lettem a hazai innovációs versenyen, kiküldtek Kínába a Kínai Ifjúsági Tudományos Technológiai és Innovációs Versenyre, és ott első helyezést értem el. Második alkalommal pedig a Sanghaj TV műsorában, A Junior Edison Show-ban közönségszavazatokkal elnyerhető különdíjat kaptam meg. Itt például olyan gyerekek között versenyezhettem, akik 9 évesen már tucatnyi nyelven programoznak, és kétszer elnyerték az Apple programozói ösztöndíját. Őket tekintve nem tartom magam csodabogárnak. Szerintem mindenkinek van olyan ötlete, amivel sokra vihetné. Kína után az Intel ISEF versenyen oklevelet kaptam, majd – immár a felnőttek között – voltam a lisszaboni Web Summiton, ahol a hardverfejlesztőknek szóló Machine Demo pitch-versenyen harmadik lettem. Ezt követte a BVK versenye, amire a Hiventures emailje hívta fel a figyelmünket. Itt különdíjat kaptam, valamint megnyertem a dublini utat. Ez lesz az első olyan külföldi versenyem, ahova kísérő nélkül utazom, és kíváncsi vagyok, hogyan fogom állni a sarat. Azt már Lisszabonban megtanultam, hogy a vállalkozói szféra kompetitív ugyan, de nagyon befogadó közösségek alakulnak ki.