Az innovatív iparágon belüli kockázati tőkebefektetésről tartott workshopot Tóth Viktor, az Alliance-Jura Hongrie Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési igazgatója 2015. december 8-án, kedden délután a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány székházában. Az előadás a 2 éves születésnapját ünneplő Budapesti Smart Pont idei programsorozatának utolsó eseményeként került megrendezésre.
„A befektetővel való együttműködés olyan, mint egy érdekházasság, amiben nagyon jól lehet definiálni a partnerek elvárásait, és mindkét félnek hozományt is kell adnia”- kezdte előadását Tóth Viktor, hozzátéve, hogy ez egy olyan házasság, aminek a váló feltételeit már a megállapodás kezdetén rögzítik. „A kockázati tőkés jellemzően pénzügyi befektetők és pénztulajdonosok tőkéjét juttatja el a tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokhoz, tőkenyereség és jelentős hozamot elérése céljából. A befektető biztosítja a fejlesztésekhez és az operációhoz szükséges tőkét, az együttműködés többnyire 3-5 évig tart”- mondta a szakértő.
A befektetési igazgató fontosnak tartotta az olyan alapfogalmak tisztázását, mint a kockázati, a magvető és a magán tőke, emellett bemutatta a kockázati tőkepiac három szegmensét: a tőkebefektetések intézményesült formáit, az informális, nem intézményesült formákat és a szakmai befektetéseket. „Az intézményi kockázati tőkebefektetők alap formájában működnek, akárcsak az általam képviselt társaság is. Egy növekedési kockázati tőkealap áll a rendelkezésükre, amit alapkezelő kezel, aki a projekteket megszűri, és döntéseket hoz arról, hogy az adott kockázati tőkealap mikor, mibe, milyen mértékben és milyen feltételek mellett fektessen be”- magyarázta Viktor. A szakértő szerint a kockázati tőkebefektető elsődleges célja a cégérték növelése, nem csupán az ötlet megvalósítása és sikeressé tétele, ami gyakran kisebb érdekkonfliktust okoz az innovatív vállalkozások „feltaláló” szemléletű tulajdonosaival való együttműködésben.
A kockázati tőkebefektető a befektetések megítélésben specialista, általában jó piaci információk alapján, jó szakértőkkel dolgozva hitelesen fel tudja mérni az adott cégben, ötletben, újításban rejlő kockázatokat. „Sokszor kell szembesítenünk projekt gazdákat olyan kockázatokkal, amiket ők vagy alábecsültek, vagy nem is azonosítottak a projektjük szempontjából”- mondta a befektetési igazgató. Viktor részletesen ismertette a befektetés folyamatát: a befektetőhöz beérkező üzleti terveket, befektetési javaslatokat számos szempont alapján előszűrik, és amennyiket elfogadhatónak találják, az egy kiterjedt előminősítési folyamaton esik át. Pozitív elbírálás esetén, a befektető és a vállalkozás szándéknyilatkozatot írnak alá. A projekt ezután egy alapos szakmai vizsgálaton megy át, és ha itt is megfelel, akkor a kockázati befektető egy testületi döntést követően szindikálja, részletezi az együttműködés feltételeit, és végrehajtja a befektetési tranzakciót.
Az együttélés időszakában a kockázati tőkebefektető jellemzően nem lesz aktív, irányító tulajdonos, sokkal inkább a projekt támogatása a célja, amit a befektetett pénzen kívül a kapcsolatrendszerével, vagy akár a kulcsemberek kiválasztásának segítésével kivitelez. Mindemellett természetesen megvannak a kellő eszközei a beavatkozásra, amennyiben azt a portfólió-cég ügymenete szükségessé teszi.
Fontos tisztázni, hogy a befektető a sikert elsősorban az exitben, azaz a cég eladásában méri, nem pedig a tudományos és szakmai reputációban. Ezen potenciális nézetkülönbségek gyakran előfordulnak a kutatói és a befektetői oldal között, annak ellenére, hogy mindkét oldal sokat tett azért az elmúlt időszakban, hogy képes legyen a másik fejével (is) gondolkodni. Ezt bizonyítja, hogy a hazánkban is sikeresnek tekinthető Jeremie Program keretében innovatív vállalkozások tucatjai jutottak jelentős tőkéhez, lehetőséget kapva, hogy megmutathassák milyen újításokra képes a hazai startup világ.