Vállalkozás indítás – Az üzleti ötlet

Az üzleti ötletek kialakításának és továbbfejlesztésének alapvető kérdése, hogy miért indul el valaki a vállalkozóvá válás útján. Régóta él a romantikus (és néha ellentmondásos) kép arról, hogy mit jelent vállalkozónak lenni. Az időbeosztás viszonylagos szabadsága, az önmegvalósítás és a pörgős, változatos napok vonzóvá teszi a pályájt – ugyanakkor a valóság ettől összetettebb. A vállalkozásindítás szükséges, de nem elégséges feltétele a jó üzleti ötlet: egy egyedi, ütős ötlet is lehet sikertelen és egy középszerű ötletből is lehet stabil, nyereséget termelő vállalkozást építeni.

ID-100383087

Az i.e. SMART módszer három ponton különbözik az egyéb üzleti ötletfejlesztő módszerektől, és ezáltal nem csupán egyedivé – hanem ahogy az egyre növekvő tapasztalat mutatja – különösen hatékonnyá válik:

  • Nagy teret ad a személyiségnek, felszínre hozza a kreativitást, fokozza a kezdeti nehéz lépések során a vállalkozásindítással és az önálló lábra állással kapcsolatos örömérzést.

  • Tudatos, rendszerszemléletű gondolkozást igényel – ami az üzletfejlesztés során is nagy támaszt jelent.

  • Döntésközpontú: felkészít arra, hogy a vállalkozói lét kapcsán számtalan döntést kell meghoznunk, és ezeknek adott esetben meghatározó következményei lesznek a jövőre nézve.

Az alábbiakban az üzleti ötlet kialakítását, fejlesztését és a víziók megfogalmazását tekintjük át úgy, ahogy az i.e SMART módszertan azt javasolja.

Új ötlet születik – a kezdetek

A hosszú távon nyereséges cégek történetei később legendákká fejlődve sok fiatalnak adnak kezdőlökést ahhoz, hogy vállalkozásba fogjanak. Ikonikus alakokra, jól megválasztott példaképekre szükség van, viszont azt is látni kell, hogy a közhiedelemmel ellentétben az üzleti siker alapja – általában – nem a kimagasló tehetség. A jól menő cégek tulajdonosai rendre legtöbbször a határozott és ésszerűen megfogalmazott célt, a gondos tervezést és a kitartást említik, mint alapvető tényezőket. Mielőtt elindulunk a vállalkozásalapítás útján, célszerű az alábbiakat végig gondolnunk:

Van egy ötletem, mihez kezdek vele?

Másképpen megfogalmazva: mi a célom az üzleti ötletemmel? Ez még nem a vállalati vízió, misszió és stratégia szintje, hanem a saját, személyes motiváció azonosítása. A célok meghatározásánál három hüvelykujj-szabály van: legyen kihívás, hogy motiváljon, ugyanakkor legyen reálisan, belátható módon teljesíthető, hogy tervet lehessen építeni rá, valamint legyen egyszerűen – akár számszerűen – megfogalmazható. Például bármilyen jól hangzik, hogy annyit akarok keresni, hogy biztonságosan megélhessek, ez nem fog tartósan előre vinni. De ha már forintosítjuk, hogy mi az a havi összeg, amit szeretnénk tisztán kivenni a vállalkozásunkból, és mennyi havi idő ráfordítással dolgoznánk, közelebb vagyunk a jó célhoz.

Mi történik, ha a célom megvalósítom az üzleti ötlettel?

Az üzleti szakirodalomban sokszor abból indulnak ki, hogy minden ötletgazda fejleszteni akarja vállalkozását és folyamatosan növekedő céget képzel el. Pedig ez egyáltalán nem törvényszerű! Sok olyan ötletfejlesztő van, aki a fejlesztés öröméért fog vállalkozásba (tehát ha megvalósított egy üzleti ötletet, rögtön a következőn töri már a fejét), és olyan is, aki nem vágyik nagyobb felelősségre, hanem egy hosszú távon stabilan működő, kisebb céget és ezzel együtt biztos jövedelemforrást álmodik meg. Ezért korántsem lényegtelen, hogy az adott üzleti ötletet meddig tervezzük fejleszteni, mennyire érezzük személyes ügyünknek. Más tervezést igényel egy „magunknak gyártott” ötlet, vagy egy más számára is érdekes, eladható koncepció.

Mi történik, ha nehézségekbe ütközök, hogyan haladok tovább?

A tényleges megvalósítás során számos akadályt kell leküzdeni, ami tudatossággal és rugalmassággal kezelhető csak (ilyenek például a jogi-adminisztratív eljárások, de ilyen lehet a befektető megtalálása és a tőke biztosítása az üzleti ötlethez). Lényeges, hogy folyamatosan tudjunk inspirálódni: valaki futás közben álmodja meg az új üzleti ötletét, valakinek mosogatás közben van heuréka-élménye, míg mások tömegben, megint mások pedig mély meditáció közben jutnak el a megoldáshoz. Az eszköz lényegtelen: mindenki esetében létezik olyan módszer, amellyel nyitottságát, tudatosságát és kreatív problémamegoldását tudja fokozni, és így tud túljutni a nehézségeken.

Ami nagyon fontos az ötletfejlesztési fázisban, hogy szem előtt tartsuk: az ötletfejlesztés egy hosszú, általában kis lépésekből összetevődő feladat, így nem várhatunk azonnali eredményt. Sőt: sokszor egy-egy hiba, nehézség vagy kudarc tereli a jó irányba az ötletgazdát. Vannak persze tipikus csapdák, amelyekbe észrevétlenül belecsúszhatunk, ezek:

  • A szelektálási csapda

Minden üzleti ötlet, ami kipattan a fejünkből, erős érzelmi színezettel bír – hiszen mi alkottuk meg őket. Az is természetes, hogy a fejünkből kipattanó üzleti ötletek mindegyikét nem tudjuk megvalósítani: vagy az erőforrásaink korlátozottak ehhez, vagy pedig az ötlet nem életképes adott körülmények között. Legyen akár fájdalmas is, a szelektálás létkérdés, mert ha nem történik meg, a túlzottan széteső fókusz és gondolkozás könnyen egy életképes üzleti ötlet bukásához vezethet. Amennyire könnyen érthető ez a jelenség, annyira nehezen szoktak az induló vállalkozások megbarátkozni vele. Ha valami nem működik, tudni kell a fejlesztéssel leállni, az üzletet bezárni vagy átalakítani.

  • Túlzott termék és szolgáltatás fókusz

Az induló vállalkozások – különösen, ha egyedi szolgáltatásuk vagy termékük van – hajlamosak magára a termékre vagy szolgáltatásra sokkal nagyobb figyelmet fordítani, miközben elhanyagolják a vállalkozás, mint egész, működésének megtervezését. Az üzleti ötlet fejlesztése létkérdés, és az is, hogy végiggondoljuk az általunk árusítani kívánt produktum jellemzőit. Ha azonban az ötletfejlesztés itt megáll, nem lehet sikeres hosszú távon a cégünk. Le kell tudnunk modellezni a teljes vállalkozás működését: hogyan fogjuk árusítani termékünket, hogy jut el a fogyasztókhoz, vagy éppen hol végezzük a szolgáltatást, milyen partnereket kell találnunk és így tovább.

Miről ismerhető fel a vállalkozót motiváló, életképes üzleti ötlet?

  • Kötődik a személy tudásához, képességeihez, megkülönböztethető, és képes versenyelőnyt biztosítani.

Gyakorló vállalkozók gyakran említik, hogy a legalapvetőbb követelmény, hogy az ötletgazda értsen ahhoz a területhez, melyen belül vállalkozni kíván. Ha ugyanis megvan az elmélyült szakértelme, és azt folyamatosan fejleszteni tudja, akkor több esélye van arra, hogy ötletét olyan irányba tudja csiszolni, ami egyedi, különleges és ezáltal a versenytársaktól megkülönböztethető. Számos olyan fejlődő vállalkozásról hallunk, ahol az indulásnál a legerősebb előny az egyediség és a különleges szaktudás volt. Amire viszont mindig és minden körülmények között gondolni kell: a szaktudás és a különleges szakismeret illékony. Ha ugyanazt a versenytárs meg tudja tanulni és le tudja utánozni, akkor ezt meg fogja tenni. Tehát a hosszú távon sikeres üzleti ötlet középpontjában olyan képesség vagy tudás áll, melyet folyamatosan tud és akar fejleszteni az ötletgazda.

  • A kifejlesztett termék vagy szolgáltatás tényleges, már létező, vagy még nem felismert, de reális szükségletet elégít ki – létezik és fejleszthető a piaca.

A fogyasztói igény felkeltésének is van művészete és tudománya, és valamilyen szinten lehet igényt teremteni, de indulásnál sok csalódástól kímélhetjük meg magunkat, ha már létező szükségletre kínálunk megoldást. A tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben felismerjük az igényt, és az üzleti ötlet mögé egy jól átgondolt üzleti modellt is teszünk, ráadásul képesek vagyunk kitűnni a piacon, akkor sikeresek leszünk. Nagyon csekély, vagy nem létező piac „megalapítása” persze nagy kihívás lehet, de ilyen akciókba már egy meglévő és jövedelmező üzlet mellett jobb fogni – nem induló vállalkozásként.

  • Belátható módon, tervezhetően megvalósítható.

Több induló vállalkozás megtorpan akkor, amikor az álmokat forintra (vagy éppen euróra) kell váltani. Ha túlléptünk a kezdeti kérdéséken, akkor végig kell gondolnunk leendő vállalkozásunk folyamatait és funkcióit. Hogyan történik a beszerzés, értékesítés, kik végzik a tevékenységet és milyen formában? Mi az, amivel el akarjuk kezdeni az vállalkozást első körben, és mennyibe kerül ez nekünk? Van-e szükségünk speciális eszközökre, berendezésekre? Milyen beszállítók, kiegészítő szolgáltatást végzők jöhetnek szóba? Milyen elvek mentén szeretnénk a partnereket megválogatni?

  • Képes nyereséget termelni.

Indulásnál még nincs szükség összetettebb pénzügyi elemzésekre, arra azonban igen, hogy az adott termék vagy szolgáltatás potenciálisan nyereséget termelő legyen. Amikor költséget és bevételt tervezünk egy üzleti ötlet birtokában, akkor fontos, hogy szilárd képünk legyen arról: mi az, amit az első üzleti években el akarunk érni. A vágyott célok és tevékenységek jelentik a költségek tervezésének kiindulópontját. A legtöbben észreveszik ilyenkor, hogy mennyibe is kerülnek a céljaik. Ettől nem szabad megijedni, hiszen ez is egy újabb lépéssel közelebb visz az üzleti ötlet kiforrott változatához. Tervezni és újratervezni – ez legyen a vezérelv!

Inkább csak a jogászok körében ismert, hogy egy ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. A legtöbb sikeres vállalkozó ezért – bármilyen furcsának tűnik – mindig arra ösztönzi a kezdőket, hogy minél több emberrel osszák meg az ötletüket, mert ezzel gyakorolják a meggyőző, lényegre törő és hatékony kommunikációt, és sok továbbfejlesztési ötletet kaphatnak másoktól.

Rengeteg – fel sem sorolható – módszer létezik a meglévő ötletünk fejlesztésére. Ami lényeges: bárhol és bármikor kaphatunk inspirációt, ezért érdemes a látókörünket bővíteni. Sok sikeres üzletember csinálja azt, hogy direkt új hobbit, újfajta könyveket, filmeket keres. Első látásra bizarrnak tűnhet például, hogy egy elektrotechnikával foglalkozó vállalkozó elmenjen egy paleontológiai kiállításra, de lehet, hogy éppen ott világosodik meg üzleti koncepciójának új lehetőségeivel kapcsolatban.

Szilágyi Enikő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány projektmenedzsere

Posted in Tudástár and tagged , .