Június 6-án rendeztük meg az idei Smart Budapest Fórumunkat, melynek a témája az adatközpontú városkormányzás volt. A konferencia végére világossá vált:Budapest jövőjét az adatok jelentik.
A tavalyi rendezvényünk után, ahol érintőlegesen már szó volt az adatok kínálta lehetőségekről, idén fókuszáltan igyekeztük bemutatni azt, hogy jelenleg Budapest hol tart ezen a téren, valamint felvázolni, hogy milyen lehetőségek állnak előttünk, milyen előnyökkel szolgál a városlakók számára egy adatok segítségével vezetett település, valamint mely területeken kell még fejlődnünk ahhoz, hogy Budapest okosabb – vagyis fenntarthatóbb, élhetőbb és vállalkozásbarátabb legyen.
A Fórumon ezért Karácsony Gergelyen túl felszólalt többek között Ilyés Márton, Boros Tamás, Walter Katalin, külföldi előadóink révén pedig nemzetközi kitekintést tettünk, de sok újdonsággal és érdekes információval szolgáltak az önkormányzati jógyakorlatok és vállalkozói megoldások szekciók előadói is.
Változtatnunk kell a régi berögződéseken
Ilyés Márton, a BVK kuratóriumi elnöke szerint „az adatok nyithatják ki a városkormányzás horizontját: egészen más lehetőségeket mutathatnak meg, mint az aktuális helyzetünk.”
Ilyés szerint jelenleg „adatvadnyugat” van Budapesten: „A közadatokat nem akarjuk kiadni a magánszférának azzal az indokkal, hogy nehogy pénzt csináljanak belőle. A magánszféra által gyűjtött adatokat pedig nem használjuk fel a közdöntésekkel kapcsolatban, hiszen, ha nem mi gyűjtjük, úgysem hitelesek. Óriási különbségek vannak a kerületek és a Főváros különböző cégeinek az adatpolitikái között. Nem érnek össze a szálak, nem koordinálják a működésüket.
Külföldi példák elemzései alapján arra jutottunk, hogy havonta milliárdokat bukhat a főváros az adatstratégiában való késlekedése miatt.”
A cél az lenne, hogy az adat különféle használói ne rivalizáljanak: attól, hogy valamilyen adatot felhasználunk forgalomszervezésre, nem csökken az értéke egy ingatlantervezési területen.
Az adat nem a használattal, hanem az idővel kopik
Fővárosi szinten nem egymással versenyzünk, hanem az idővel: ha nem hasznosítjuk a meglévő adatainkat, akkor egyik pillanatról a másikra arra eszmélhetünk, hogy már elavultnak számítanak.
Az adat ugyanis önmagában nem érték, az elemzés az érték. Az elemzési technikákban kell nagyot előre lépnünk és fejlődnünk – mondta el Ilyés Márton.
A főváros jövője az adatokban rejlik
Budapest rengeteg adatot gyűjt forgalomszervezéstől kezdve a nagy közüzemi hálózatokig, amik mind jó alapot adnak. Nagyon jó alapot ad az is, hogy Budapesten sok jól képzett polgár él és sok innovatív vállalkozás várja a kapcsolatot, várja a Városháza nyitott kapuit. Van kivel partnerséget kötni, van kire építeni – mondta el Ilyés.
„Én azt szeretném, hogyha számtalon olyan adatalapú szolgáltatás, példa és próbálkozás lenne, amikről tudna a város lakossága, használná ezeket, amik nemzetközi visszhangot fejtenének ki, amikről kutatnának, amikről írnának külföldön is mert ez az, ami a főváros vonzerejét is megteremti. Ez az, ami befektetési célponttá is teheti a fővárost” – tette hozzá a kuratóriumi elnök.
Az adatalapú döntéshozatal végső soron azt jelenti, hogy a döntéshozatal minden pontján megtaláljuk az adatelemzés szerepét. Forrásként pedig összehangoltan használjuk ki a városüzemeltetés során született adatvagyont és bevonunk külső adatforrásokat is.
Együtt építjük a jövő Budapestjét
A BVK-nál szeretnénk, ha minden budapestinek hozzáférése lenne a Smart Budapest Fórumon elhangzottakhoz, ezért azontúl, hogy idén lehetőséget biztosítottunk az érdeklődőknek a személyes részvételre, szokásunk szerint a Fórum összes előadása felkerült utólag a YouTube-csatornánkra, hogy ott azok számára is elérhető legyen, akik a helyszín korlátozott befogadóképessége miatt nem tudtak velünk lenni a rendezvényen.
Megnézem az előadásokatAzt gondoljuk, hogy Budapest jövője az adatok használata mentén való együttműködésben rejlik, és ebből a folyamatból nem szabad kihagyni a városlakókat sem!
