Az Országgyűlés két hete kedden fogadta el az új katatörvényt, amelyet azóta a köztársasági elnök is aláírt. Magyarországon a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikák szerint 459 ezer katás formában adózó vállalkozás működik, ennyi embert és családtagjait érinti tehát közvetlenül a parlamenten viharos gyorsasággal áttolt változtatás, amely év közben, szeptember 1-i hatálynappal változtatja meg a kisvállalkozások számára rendelkezésre álló adónemek működését.
Az aktív katás adózók közül főállásúként 231 ezren, mellékállásban 144 ezren választották a legegyszerűbb adónemet. A csaknem félmillió katás közül 427 ezren egyéni vállalkozóként használták ezt az adózási formát. Összehasonlításképp: a társasági adónak 271 ezer, a KIVA-nak 76 ezer alanya van Magyarországon.
A NAV legfrissebb adatai szerint a katás értékesítések csaknem kétharmada (62%) cégek irányába történt – ezt lehetetleníti el teljesen a most elfogadott törvényjavaslat. A KATA népszerűségét és hatékonyságát kiválóan mutatja, hogy még azt követően is szignifikánsan nőtt az adónembe belépők száma, hogy a kormány 2021. januári hatállyal jelentősen szigorította a szabályait, becsukva ezzel néhány, korábban szándékosan nyitva hagyott kiskaput.
A katás (egyéni) vállalkozókat érintő legfontosabb kérdéseket illetően az alábbiakban igyekszünk támpontokat nyújtani:
Hogyan tovább?
- SZJA szerinti adózási formába történő átjelentkezés
- Átalányadózó egyéni vállalkozásba átjelentkezés
Kik élhetnek az átalányadózás lehetőségével?
- egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg a minimálbér tízszeresét.
- mezőgazdasági őstermelő
Az átalányadózás lehetőséget ad a vállalkozónak, hogy a tételes költségelszámolás helyett, költségáltalánnyal csökkentsék a személyi jövedelemadó alapjukat. Az így kapott adóalap után kell befizetniük az szja-t, a TB-járulékot, valamint a szochót (szociális hozzájárulási adó).
Mekkora költséghányaddal számolhat el egy vállalkozó?
- 90% költséghányaddal azok a vállalkozók számolhatnak el, akik:
- Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás.
- Mezőgazdasági őstermelők.
- 80% költséghányaddal azok a vállalkozók számolhatnak el, akik:
- Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati és feldolgozóipari termék-előállításával, ill. szolgáltatás nyújtással, valamint építőipari kivitelezéssel foglalkozik.
- Ipari gép-, berendezés-, eszköz-, gépjármű javításával, háztartási cikk javításával, épületgépészeti berendezések javításával foglalkozik.
- A taxisok.
- Egyéb szárazföldi személyszállítással, illetve közúti áruszállítással foglalkozik.
- Számítógép és kommunikációs eszközök javításával foglalkozik.
- Fényképészet
- Textil, szőrme mosásával, tisztításával.
- Fodrászat, szépségápolás.
- Hobbiállat-gondozás.
- A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.
- Minden más vállalkozás a 40% költséghányaddal számolhat el.
Milyen magas a bevételi értékhatár az átalányadózásnál?
- Évi 24 millió forint. (a minimálbér tízszerese)
- Ha a cég kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozik, akkor évi 120 millió forint. (a minimálbér ötvenszerese)
Mekkora lesz az adómentes jövedelemrész?
- 40% esetén 2 millió forint (az arra jogosító tevékenység esetén)
- 80% esetén 6 millió forint (az arra jogosító tevékenység esetén)
- 90% esetén 12 millió forint
bevételig nem kell szja-t fizetni, csak a járulékokat.
Milyen fontos tudnivalók vannak még az átalányadózással kapcsolatban?
- A járulékokat akkor is kell fizetni, ha nincs bevétel,(ha főfoglalkozásúnak minősül az egyéni vállalkozó)
- A befizetendő TB-járuléknak és a szochónak abban az esetben is el kell érnie a minimálbér, valamint a bérminimum után fizetendő összeget, ha egyébként az adóalap ennél alacsonyabb.
- SZJA csak az adóalap erejéig fizetendő. Ettől az alábbi esetekben lehet eltérni:
- legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol fizetik utána a min. TB-járulékot, szochót.
- nappali tagozaton tanul
- nyugdíjas
- Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást, csak akkor választhat, ha a megszűnés évét követően legalább 4 adóév eltelt.
Milyen adminisztrációs kötelezettsége van a vállalkozónak, ha az átalányadózást választja?
- A számlákat nyilván kell tartania
- Havi járulékbevallást abban az esetben is be kell adnia, ha nem volt bevétele.
- Bevétel esetén minden hónapban ki kell számolnia az adó és járulék összegét
- Éves szja-bevallást kell készítenie.
Mi az előnye az átalányadózásnak a KATA-val szemben?
- Magasabb bevételi értékhatár
- SZJA-kedvezmények
- Magasabb öregségi nyugdíjjogosultság
Mi a hátránya az átalányadózásnak a KATA-val szemben?
- sokkal több adminisztráció (a korábbi éves szintűhöz képest havi bontásban)
- bonyolultabb könyvelési metodika
- szignifikánsan magasabb adóteher
A jelenleg KATA-s adózási formában működő társas vállalkozások számára a társasági adó, illetve a KIVA merülhet fel, mint alternatív adónem.
A katatörvény módosítása által érintett budapesti vállalkozóknak ingyenes kalkulátor, illetve személyes konzultáció biztosításával nyújt segítséget a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány. Jelentkezni az info@bvk.hu címen, vagy a 06-1/268-1800-as telefonszámon lehet.
