A második Rheinland Pitch on the Danube rendezvényen mutatkozott be a szalma felhasználásával környezetbarát és tűzálló hőszigetelést készítő W-Heat. A vállalkozás hátteréről Nagy Balázzsal beszélgettünk.

Szalmából ugyan építenek házakat, de honnan jött az ötlet, hogy hőszigetelő elemeket készítsetek belőle?

Egy csapattársunk PhD-kutatásából indult ez a projekt, annak az egyik mellékvágánya, amit az egyetem mellett fejlesztünk startuppá. Mindenképpen valamilyen természetes anyaggal akartunk foglalkozni. A kiindulóhelyzet az, hogy nagyon sok búzaszalma áll rendelkezésre Magyarországon, amivel jó lenne kezdeni valamit. A szalmából ugyan az elégetésével állítanak elő energiát, de ekkor számos károsanyag a levegőbe kerül. Ha viszont hőszigetelést gyártunk belőle, akkor az általa megkötött szén-dioxid az anyagban marad, valamint a szigetelt épületben fűtési, illetve hűtési energiát is megtakaríthatunk.

Olyan anyagot akartunk létrehozni, ami az életciklusa végén sem káros a környezetre. A termékünket le lehet darálni, visszaforgatni a földbe, ahol lebomlik, és tápanyaga lesz a következő növényi generációnak. A tűzállóság pedig azért fontos, mert számos esetben a homlokzati hőszigetelés meg nem felelősége, valamint az abból felszabaduló mérgező anyagok vezettek halálesetekhez.

Rossz kimondani, de nagyon rossz a magyar épületállomány: az épületek több mint 70 százalékát hőszigetelni kellene, ez durván kétmillió családi házat jelent. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában az épületek energiafelhasználásánál azt tűztük ki célul, hogy 2030-ra évi 111 petajoule primerenergia megtakarítást érünk el, ami viszont hőszigetelés nélkül nem fog menni.

Hogyan áll most a biznisz-része a projektnek?

Most kezdtünk el startup versenyekre járni, ez volt a második pitchünk. Alapvetően befektetőket keresünk. Jelenleg prototípus stádiumban vagyunk. Ha például más típusú szalmából szeretnék megcsinálni az anyagot, arra is lehetőség van, tudjuk adaptálni a receptünket. Tudjuk azt is, hogy az egyes országokban eltérő követelmények vannak, és akár változtathatunk a tűzállóságon, a hőszigetelőképességen vagy a mechanikai tulajdonságokon is. Viszont kezdetben célszerűnek látjuk a magyar szalmára alapozva, itthon gyártani a terméket, a prototípusunk is erre épült. Jelenleg viszont még rendkívül kis mennyiségben, laborkörülmények között, emberi munkaerővel állítjuk elő a hőszigetelőtáblákat, de a jövő a nagyobb volumenű gyártás, amihez viszont jelentős befektetés szükséges.

Célpiacnak a kétmillió szigeteletlen magyar lakás sem kevés, de gondolkodtok másban is?

A meglévő szigetelőanyagok piaca is nagyon nagy, Magyarországon 180-200 millió eurós. A piacvezető gyártók bevétele egyenként is közelíti a tízmilliárd forintot. De ebből a környezetbarát szigetelőanyagok alig pár százalékot tesznek ki, és nagyon sok a műanyaghab sajnos. Ennek a helyettesítése és a piac bővítése is lehetőség. Ráadásul ugyanolyan építéstechnológiával kivitelezhető a szigetelés a mi termékünkkel, mint bármely piacon lévő táblás hőszigeteléssel, nem úgy kell vele bánni, mint a bioépítészetben használt bálákkal.

A BVK versenyére hogyan találtatok rá, és milyen élmény volt?

A neten kerestem rá a lehetőségekre, ott találtam ezt a versenyt. Egyelőre nem nagyon van mihez hasonlítanom, és még nem látom, mi lesz a hozadéka. De sok emberrel beszélgettünk, sok tanácsot kaptunk, és hátha ezekből idővel profitálhatunk, a későbbi rendezvényeken pedig még jobbak lehetünk. A BVK-sok is rendkívül segítőkészek voltak, és talán találkozunk olyan befektetővel is, aki meglátja a bennünk és a termékünkben rejlő potenciált, és konkrét pénzeszközzel is beszáll az üzletbe.