A közfoglalkoztatás célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen, ill. akik rehabilitációs ellátásban részesülnek.
A közfoglalkoztatás keretében a hátrányos helyzetű álláskeresők – kiemelten a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak – és a rehabilitációs ellátásban részesülők átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatása valósul meg. Hátrányos helyzetű álláskereső, aki
- legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
- az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
- 25. életévét nem töltötte be, vagy
- a munkaügyi központ legalább hat hónapja álláskeresőként tartja nyilván, vagy
- a saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy
- 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy
- 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte.
Közfoglalkoztató lehet:
- helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
- költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
- egyház,
- közhasznú jogállású szervezet,
- civil szervezet,
- állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
- vízitársulat,
- erdőgazdálkodó (magánerdőgazdálkodó),
- szociális szövetkezet és
- vasúti pályahálózat-működtető szervezet
Törvény írja el a közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységeket. Ugyancsak feltétel, hogy kizárólag olyan feladat látható el a közfoglalkoztatás keretében, mely feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység továbbá nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.
A kedvezmény jogosultsági alapja
A közfoglalkoztatási programok támogatásának igénylése a tervezett közfoglalkoztatás helyszíne, országos közfoglalkoztatási program esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályához benyújtott kérelem útján történik. A közfoglalkoztatási program keretében támogatást nyert közfoglalkoztatók bérköltség-támogatás formájában szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe.
A kedvezmény mértéke
A részkedvezmény egyenlő a bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a bruttó közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 11%-ával.
A fentiekben hivatkozott közfoglalkoztatók által történő foglalkoztatás esetén kizárólag e kedvezmény érvényesíthető, tehát más, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezményt e szervezetek nem vehetnek igénybe.
Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről
A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek munkavállalóik után.
2017. január 1-jei kezdettel 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulás adó, és ehhez kacsolódóan változott a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény mértéke is. Korábbi cikksorozatunkban már felhívtuk a figyelmet a munkáltatók által a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető néhány kedvezményre.
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények jogosultsági alapja
Az összes adókedvezményt minden esetben az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető veheti igénybe a munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő adóból, havonta, munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként.
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények mértéke
A munkáltató az összes adókedvezményt a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér után, de legfeljebb 100.000 Ft (kutatóhely esetén 500.000 Ft) összeghatárig veheti igénybe. Az egyes jogosultságok szerint különböző kedvezmény-mértékek kerültek megállapításra.
Ha a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a kedvezmény alapjának havi 100.000 Ft-os (kutatók esetén 500.000 Ft-os) felső határát időarányosan, a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell. Részmunkaidősnek az a foglalkoztatás minősül, melynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
Az adókedvezmények más – szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető – kedvezménnyel nem vonhatók össze(kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt).
Vonatkozó törvény: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról