Magyarországon van a legtöbb vállalkozónak alkalmazottja az uniós tagállamok közül: míg hazánkban a versenyszférában alkalmazásban állók háromnegyede dolgozik KKV-kban, az unióban ez az arány mindössze kétharmad. A magyar vállalkozók átlagos iskolai végzettsége is számottevően magasabb az uniós átlagnál.
A kkv-k szerepének elemzésekor két dolgot szoktunk vizsgálni: milyen a GDP-hez, illetve milyen a foglalkoztatáshoz történő hozzájárulásuk.
Bár 2013-ban hazánkban a kkv-k 55%-os hozzájárulása a GDP-hez kissé alacsonyabb értéket mutatott, mint az uniós átlag (58%), a foglalkoztatáshoz viszont jóval magasabb mértékben járulnak hozzá: hazánkban a versenyszférában alkalmazásban állók háromnegyede (73%) dolgozik KKV-kban, míg az unióban ez az arány mindössze kétharmad (67%).
A saját vállalkozásaikban dolgozó vállalkozókat a foglalkoztatási statisztikák önfoglalkoztatóknak hívják. Hazánkban 2014-ben 420 ezer 15-64 éves önfoglalkoztató volt, a foglalkoztatottak több, mint 10%-a. Ez az érték a közel 15%-os (14,4%) uniós átlagnál kicsit alacsonyabb.
Magyarországon az önfoglalkoztatók közül minden második dolgozott alkalmazottal (2014-ben 204 ezer fő, ami az önfoglalkoztatók 49%-a), míg az uniós átlag csupán 28%. Az uniós tagállamok közül hazánkban van a legtöbb vállalkozónak alkalmazottja, ez a női vállalkozókra is igaz. Az unióban tavaly még csökkent az alkalmazottal dolgozó önfoglalkoztatók száma, hazánkban viszont emelkedett. Az önfoglalkoztatók átlagos iskolai végzettsége nálunk jóval magasabb, mint az uniós átlag, mivel 95%-nak van legalább érettségije, az unióban pedig csupán 78%-nak.
A fenti statisztikai adatokból is látható, hogy a kkv-kban dolgozó önfoglalkoztató vállalkozók nélkül, illetve a vállalkozásaikban dolgozó alkalmazottak nélkül nem valósulhatott volna meg Magyarországon az elmúlt évek jelentős foglalkoztatás-bővülése.
Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke, www.bvk.hu