A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek munkavállalóik után. 2017. január 1-jei kezdettel 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulás adó, és ehhez kacsolódóan változott a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény mértéke is. 

 width=A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény a jogosultsági feltételek alapján megbontásra került az alábbiak szerint.

A kedvezmény jogosultsági alapja

  1. Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető vehet igénybe szociális hozzájárulási adó- és szakképzési hozzájárulási kedvezményt, valamint
  2. a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető vehet igénybe szociális hozzájárulási adókedvezményt.

Mindkét esetben az alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalkozás csak akkor érvényesítheti a munkaviszony alapján az adómegállapítási időszakra vonatkozóan a részkedvezményt, ha a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszakban kizárólag az Innovációs törvény szerinti kutató, fejlesztő munkakörben foglalkoztatta. (Kutató-fejlesztő az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik.)

Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik, vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.

A kedvezmény mértéke

  1. Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében a foglalkoztatott munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb 500 ezer forintnak a 22%-ával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó és az 1,5%-ával csökkenthető a szakképzési hozzájárulás.
  2. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló esetében a foglalkoztatott munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb 200 ezer forintnak a 11%-ával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.

Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény

Az a vállalkozás, amely a saját tevékenységi körben végzett, Innovációs törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységének a közvetlen költségeivel csökkentette a társasági adóalapját, és ennek eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól a foglalkoztatottjai után fizetendő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A kedvezmény jogosultsági alapja

Az adókedvezményt érvényesítő vállalkozás

  • a Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében, azaz a kedvezményezett adóévben kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;
  • külső gyakorlóhelyként főiskolai hallgatót fogad a kedvezményezett adóévben. Kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő hallgató gyakorlóként való foglalkoztatására vállal kötelezettséget;
  • által foglalkoztatott, az Innovációs törvény szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.

Amennyiben ezek a feltételek az adókedvezményt érvényesítő vállalkozás tekintetében nem állnak fenn, de a vállalkozás a kedvezményezett adóévben átalakulással (egyesüléssel, szétválással) jött létre, akkor a fenti feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.

Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény mértéke a negatív adóalap 50%-ának 9%-ával megegyező összegű szociális adókedvezmény, amely azonban nem haladhatja meg az egyéb jogcímeken érvényesített szociális hozzájárulási adókedvezmények után fennmaradó havi szociális hozzájárulási adókötelezettség összegét.

A kedvezményt a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól lehet igénybe venni 12 hónapon keresztül.


Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről

A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek munkavállalóik után.

2017. január 1-jei kezdettel 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulás adó, és ehhez kacsolódóan változott a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény mértéke is. Korábbi cikksorozatunkban már felhívtuk a figyelmet a munkáltatók által a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető néhány kedvezményre.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények jogosultsági alapja

Az összes adókedvezményt minden esetben az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető veheti igénybe a munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő adóból, havonta, munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként.  

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények mértéke

A munkáltató az összes adókedvezményt a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér után, de legfeljebb 100.000 Ft (kutatóhely esetén 500.000 Ft) összeghatárig veheti igénybe. Az egyes jogosultságok szerint különböző kedvezmény-mértékek kerültek megállapításra.

Ha a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a kedvezmény alapjának havi 100.000 Ft-os (kutatók esetén 500.000 Ft-os) felső határát időarányosan, a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell. Részmunkaidősnek az a foglalkoztatás minősül, melynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

Az adókedvezmények más – szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető – kedvezménnyel nem vonhatók össze(kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt).

Vonatkozó törvény: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról