Tavaly a nők foglalkoztatási rátája négy és fél, a férfiaké 2,2 százalékponttal javult, amivel az uniós átlag fölött teljesítünk, és magasabb a női vezetőink száma is
Budapesten kifejezetten magas a foglalkoztatási ráta, és egyre több nő helyezkedett el a munkaerőpiacon az utóbbi években. Ezekkel az adatokkal az Európai Unió élmezőnyében vagyunk, derült ki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány adataiból.
Ahogy egész Magyarországon, Budapesten is folyamatosan javulnak a foglalkoztatási mutatók, tavaly már 827 ezer fő dolgozott a fővárosban, közülük 427 ezer férfi és négyszázezer nő – közölte tegnap Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen. Hozzátette, korábban ez nem így volt.
Előadásában arra is kitért, hogy a múlt évben hazánk foglalkoztatási bővülésének negyedét a fővárosi növekedés adta. A statisztikákból az is kiderül, hogy tavaly a 15–64 éves korú budapesti lakosság foglalkoztatási rátája 72,7 százalék volt, ezen belül a nőké 67,1, a férfiaké pedig 78,8 százalék. A múlt évben a nők foglalkoztatottsága négy és fél százalékponttal, a férfiaké pedig 2,2-vel javult – mutatott rá. Megjegyezte, hogy ezt nagy eredménynek tartja, ugyanis az unióban mindkét nem foglalkoztatásának átlagos növekedése kevesebb mint egy százalékpont volt. Ebben a tekintetben hazánk már két éve megelőzte Bécset és Ljubljanát is.
Szalai Piroska jelezte azt is, hogy a fővárosban harmincnyolcezer főre csökkent a 15–64 éves munkanélküliek száma, ami harmincháromezerrel kevesebb, mint amennyi 2010-ben volt. Hat év alatt a 9,2 százalékos munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra zsugorodott.
A nők munkanélküliségi rátája 3,8, a férfiaké 4,9 százalékos volt tavaly. A szakember figyelemreméltó eredménynek tekinti, hogy a közép-magyarországi régióban a 20–64 évesek foglalkoztatottsági szintje már tavaly elérte az unió által 2020-ra megcélzott hetvenöt százalékot.
Szalai Piroska: Csökkenő különbség a bérekben
Az uniós átlaghoz képest magasabb a női vezetők aránya itthon, és kedvező folyamat az is, hogy nálunk csökkent leginkább a nők és férfiak közti bérkülönbség.
– Mennyire jelentős az eltérés a nők és a férfiak fizetése között?
– A fizetéskülönbségekről egyelőre a 2015-ös adatokat ismerjük. Az Eurostat adatai szerint tizennégy százalék volt az eltérés hazánkban a nők és a férfiak keresete között átlagosan, ami 6,1 százalékkal alacsonyabb, mint amennyi három évvel korábban volt. Az uniós átlag 2015-ben 16,3 százalék. Nálunk csökkent leginkább a nemek közötti bérkülönbség.
– Milyen arányban dolgoznak nők vezető pozíciókban?
– Tavaly hazánkban az ilyen pozíciók 39,4 százalékát töltötték be nők. Az uniós átlag harminchárom százalék, így aztán ebben a tekintetben szintén a tagországok egyik legjobbja vagyunk.
– Mekkora az álláskereslet és -kínálat?
– Az idén az első negyedévben már csaknem hatvanezer üres álláshelyet tartott nyilván a KSH, és a munkanélküliek száma alig volt több mint kétszázezer fő. Az elmúlt hét évben hétszázezerrel nőtt hazánkban a foglalkoztatottak száma. Ennek kétharmada a munkanélküliek számának csökkenésére vezethető vissza. A legjelentősebb munkaerőpiaci tartalékot a nők körében találjuk. A kisgyermeket nevelők, az ötvenöt év felettiek és a huszonöt év alattiak is jóval nagyobb létszámban tudnának munkát vállalni. Ez akkor lenne lehetséges, ha hazánkban is nagyobb lehetőségük lenne akár atipikus munkakörökben dolgozni, akár csak pár évig, átmenetileg.