A női foglalkoztatottak száma elsőként tavaly emelkedett éves szinten kétmillió fölé hazánkban, s a 2010-es egymillió 733 ezres számhoz képest, amikor az egyik legmélyebb ponton volt a munkaerőpiac, ez a 268 ezres női foglalkoztatásbővülés jelentős szám – hangsúlyozta Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnöke, a Startup Budapest Tavasz rendezvénysorozat részeként rendezett Budapest Nő című konferencián. Emlékeztetett, a fővárosban a munkanélküliségi ráta tavaly 2,9 százalékra csökkent, a foglalkoztatás a 20 és 64 év közötti korosztályban már 2016-ban elérte a 2020-ra tervezett, hetvenöt százalékos arányt, az idénre pedig már több megye is meghaladta ezt. Sikeres Budapest nélkül nem létezhet sikeres magyar gazdaság – idézte Szalai Piroska a főváros gazdaságépítési és munkahelyteremtési stratégiáját, de szerinte sikeres fővárosi kkv-k nélkül sem létezhet Budapest.
A magyar startupok és innovációik sikerességéről lapunknak a BVK kuratóriumi elnöke a Forbes egyik írását idézte, amely Európa figyelmet érdemlő pontjai között, Párizs, London, Berlin mellett Budapestet is komoly területként említette meg. Szólt arról is, hogy egyre több üzleti eredményt tudunk felmutatni, amely nőkhöz köthető, és jelentős siker a főváros szempontjából. Kiemelte, a friss startupokban is egyre jellemzőbb, hogy már nem csupán háttértevékenységet, hanem emblematikus szerepet, így bemutatkozást és fejlesztést is nők végeznek.
Pomázi Gyula, az NGM helyettes államtitkára az újonnan alakuló kisvállalkozásokról úgy fogalmazott, a cégek hatvan százaléka alig éri meg az egyéves kort, harminc százalékuk pedig öt éven belül megszűnik, vagy beáll a stagnálás állapotába. A következő három-hét évre vonatkozóan célként jelölte meg az innováció térnyerését az üzleti modellekben, a kkv-k megerősítését és a magyar vállalkozások helyének biztosítását a nemzetközi értékláncokban. Dunai Mónika, az Országgyűlés Kulturális bizottsága női méltóságért albizottságának elnöke elmondta, az elmúlt három évben hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a bérkülönbség a férfiak és a nők között. Rámutatott, 2012 óta a bérkülönbség 20,1-ról 14 százalékra mérséklődött, s ez már jóval alacsonyabb az uniós átlagnál.