Harsányi Eszter, a sérült és ép gyermekek közös időtöltését elősegítő játékokat fejlesztő, Be Smart nyertes MagikMe társalapítója rangos nemzetközi díjat vehetett át a napokban: a Women Economic Forum „Exceptional Woman of Excellence” elismerésében részesült a szervezet indiai közgyűlésén. A díj mellett aktuális projektjeiről is kérdeztük.
Hogyan kaptad meg ezt a díjat? Pályáztál rá?
A Women Economic Forum az All Ladies League egyik rendezvénye, melynek már számos ország otthont adott. Az All Ladies League-nek két másik magyar tagja van még rajtam kívül. Valószínűleg a LinkedIn-en találtak rám, ott olvastak a munkáimról. Felkértek, hogy prezentáljak az áprilisban Indiában megrendezett Women Economic Forum-on, és vegyek át díjat. Tartottam egy előadást a nagy közönségnek és két workshopon pedig kerekasztal-beszélgetésben vettem részt. Az előadás témáját és a paneleket is magam választhattam ki. Az egyik a Gondoskodás és anyaság volt, a másik pedig az Oktatás kreativitással. Az előadáson Áron (Eszter kisfia – a szerk.) és az én történetemet mondtam el, a mi utazásunkat. Az indiaiaknak érdeklődését leginkább az általunk, óvónők részére szervezett tréningek keltették fel. Arról beszéltem, miért tartom fontosnak ezt a kezdeményezést, és miért kell mindannyiunknak mögé állnunk, nem csak Magyarországon, hanem mindenhol a világon.
Milyen tréningeket csináltok, és ezek hogyan kapcsolódnak a vállalkozásodhoz?
Tavaly év végén, kilenc hónapos felkészülés után Ashoka Fellow lettem. Ez a legnagyobb, társadalmi vállalkozókat tömörítő szervezet az Egyesült Államokban, nagyon fontos és megtisztelő számomra, hogy a tagjává válhattam. Az Ashoka-mentorommal, összeraktunk egy csomagot annak érdekében, hogy nagyobb hatást tudjunk elérni, ennek egy része a MagikMe-játszótér. A játszótereken közösségek alakulnak ki, ami azért fontos, mert a sérült gyerekek szülei nem nagyon járnak közösségbe. Kevés az idejük, cikinek érzik, nincs bátorságuk hozzá. Sokszor a munkaerőpiacra se mennek vissza. Pedig nagyon fontos ezek a szülők jól legyenek, vissza tudjanak menni a munkába, és úgy élhessék az életüket bárki más. A csomag másik eleme egy óvónői tréning, arra az alapgondolatra épül, hogy azok a gyerekek, akik az óvodák környékén található játszótereken találkoznak, együtt mennek majd óvodába. Közöttük már előre kialakul egy jófajta együttjátszás, amit továbbvihetnek. Az ötórás, akkreditált, teljesen gyakorlati alapú képzésünk az óvónők megerősítését, támogatását szolgálja. Nem érzékenyítésről van szó, azon már régen túl vannak az óvónénik. Azt viszont nem tudják, hogyan kell hozzányúlni ezekhez a gyerekekhez, ebben semmilyen segítséget nem kapnak. Egy kolléganőmmel kiképeztünk már majdnem 200 óvónőt. Olyan kérdésekre adunk választ, mint: „Mit csinálsz azzal a gyerekkel, aki zümmög egész nap, és nem tudod bevonni az óvodai foglalkozásba. Mit csinálsz azzal, aki csak csukja-nyitja az ajtót. Hogyan szólítod meg a szülőket, hogyan teremtesz partnerséget velük?” Az óvónőknek nagy szükségük arra, hogy az ilyen problémákra választ, megoldási lehetőségeket kapjanak.
A tréningeket mióta csinálod?
Január óta. Már régóta gondolkodtam rajta, mert Áron miatt rengetegszer fordultak hozzám az óvónők, hogy már megint ezt vagy azt nem tudtak vele csinálni, és azt gondoltam, hogy segítség kell nekik. Én tudom, hogyan kell bánni a gyerekkel, hát tanítsuk meg nekik is. Már majdnem kétszáznál tart a kiképzett óvónők száma, most pályáztam is rá, és ha nyerek, akkor csináljuk tovább a következő modult, ami a gyerekekkel foglalkozik. Úgy gondolom, elengedhetetlenül fontos lenne, hogy ez a tudásanyag.
Ezt a tréninganyagot te alakítottad ki?
Egy gyógypedagógus, Áron fejlesztője. A tréninghez készítettünk egy társasjátékot is, ami segít megtanítani az ép gyerekeket arra, hogyan játszhatnak együtt a sérült gyerekekkel. Az érzékenyítés nagyon fontos, de én sokkal inkább abban hiszek, hogy ha nem tanulsz meg jól segíteni, akkor semmit sem ér az érzékenyítés. Segíteni kell, azt viszont nekünk kell megtanítani. „Hogyan játsszál vele? Mit mondjál Áronnak, aki nem érti a játékszabályt? Kihagyni nem lehet, az nem oké.”
Milyen közönség előtt beszéltél Indiában a tréningről, és a MagikMe játékokról?
Mindenféle országokból érkeztek delegáltak, Ausztráliából, Nigériából, Amerikából, találkoztam olasz és angol lánnyal, szíriaival, palesztinnal, tényleg mindenféle nemzetiséggel. A legtöbben persze az indiaiak voltak. Harbeen Arora, egy indiai nő, a kezdeményezés alapítója nagyon jól felépítette a rendezvényt, súlyt adott a témának. Ez tényleg arról szól, hogy nekünk, nőknek milyen szerepünk van a gazdaságban, hogy tudunk ebből profitálni, hogyan tudunk hozzájárulni az egészhez.
Mindenki az All Ladies League-ből érkezett?
Nem mindenki kapott díjat, de mindenki kötődött valahogy a szervezethez, és magukat nagyon inspiráló nőknek tartják. A szervezet célja egymás inspirálása nőként és munkavállalóként, mindegy, hogy vállalkozók vagy beosztottak vagyunk. Az All Ladies League célja egy olyan közösséget teremteni, ahol a nők egymásra tudnak támaszkodni, megerősítik egymást és hitet adnak egymásnak.
Milyen visszajelzéseket kaptál?
Nagyon sokan megkerestek, elmondták, hogy tetszik nekik az ötlet, és találjunk ki együtt valamit. Az indiai nő pedig azt javasolta, hogy a tréningre csináljunk egy franchise-t Indiába, és vigyük be az iskolákba. Most azon dolgozunk, hogy a szükséges anyagi hátteret megszerezzük. Indiában az európai know-howt nagyra értékelik, csak sok minden nagyon drága nekik. A tréning viszont megfizethető. Úgy gondolkodunk, hogy ha India sikerül meghódítani, akkor megvan Ázsia is. Érdekes módon a német gyógyszergyár, a Boehringer, amely az ösztöndíjamat szponzorálja, leadership engagement tréningeket tervez Indiában. Ennek keretében a mi tréningünket is el lehetne vinni a vidéki Indiába. Ott még súlyosabb a helyzet, mert iszonyú szégyenként élik a szülőknek, ha sérült gyerekük van, és nem tudják, mit kezdjenek a helyzettel.
Mi volt az összbenyomásod az egészről?
Megerősödtem abban, hogy a női üggyel foglalkozni kell. Én sérültet nevelő nőként vezetek vállalkozást, már korábban is gondoltam arra, hogy szeretnék segíteni a hozzám hasonló helyzetben lévőknek. Nem kell a kardunkba dőlni, mert sérült gyerekünk van. Iszonyatosan fontos a női vállalkozói háló megteremtése, azért, mert a nők még mindig háttérbe vannak szorítva a gazdaságban. Amerika ébresztett rá, hogy miért fontos a nőket még jobban támogatni különféle kezdeményezésekkel, és ez az indiai esemény adott hozzá egy új szintet. Fontos, hogy legyen egy szervezet, ahol lehet egymásra figyelni, tanácsot és segítséget kérni, pont azért, mert a nők kevésbé merészek a férfiak jelenlétében.
Milyen programban vettél részt az USA-ban?
Az amerikai követség International Visitor Program-jának keretében egy háromhetes női vállalkozói programon vettem részt, ami arról szólt, hogyan támogatják Amerikában a kisvállalkozásokat és a női vállalkozásokat. Milyen intézményi háló van körülöttük, milyen pénzügyi forrás áll mögötte, milyen NGO-k támogatják, hogyan működik kint ez az ökoszisztéma. Nagyon érdekes volt látni, ahogy ez ott működik, csomó szempontból egészen másképp, mint Európában. 23 országból jöttek a résztvevő nők.
Mi a helyzet a MagikMe-vel a játszótéri fejlesztések terén? A hinta megvalósult?
A gyártóhoz nemsokára elkészíteni az első prototípust a hintából, és a tervek szerint nyár végére kint lesz a piacon. Összesen 70 helyen vagyunk kint, kb. 45-50 pillangó és 20-25 bucka. A hinta nagyon különleges, mindenki keresi, mert hintázni mindenki szeret, és ilyet senki más nem gyárt.
