A második Rheinland Pitch on Danube győztese, a Sincroll golyók alkalmazásával teszi csúszásmentessé és hatékonyabbá a különböző hajtóműveket. Bogár Pál tulajdonos-ügyvezetővel őszinte beszélgetést folytattunk a startupok életének nehézségeiről és a potenciális ügyfelek megismerésének titkairól is.

A prezentáción szóba került, hogy Londontól a Rajna-vidéken át Kínáig mindenhol versenyeztek már. Van kijelölt célpiaca a cégnek, vagy mindenhonnan jöhetnek megrendelések?

Szerintem egyetlen startupnak sem szabadna földrajzi célpiacot kijelölni. Ez a pénzről szól, és a pénznek nincs szaga. Mindenki ott ad el, ahol tud. Az, hogy hol van a cég központja, csak olyan értelemben szempont, hogy hol szeretnek élni az emberek, hol van a munkaerő vagy más erőforrás. Nekünk 1300 ügyfelünk van, akikkel mind találkoztunk, földrajzi határoktól függetlenül.

Hogyan lehet 10 év alatt 1300 céggel felvenni a kapcsolatot?

25 vásáron vettem részt, csak Hannoverben háromszor jártam, és ezeken naponta 30 névjegykártyát gyűjtöttem be. Utána bedolgoztam magam a cégekhez, ami elképesztő meló. A vásárokon jellemzően az értékesítők vesznek részt, és tőlük indulva kell elérni a menedzsmentet vagy a tulajdonosokat, találkozót vagy megrendelést kiharcolni.

 width=

A B2B cégeknél nyilván megvannak a kiforrott technológiát kínáló, megbízható beszállítók. Hogy tud egy kis cég odamenni, még ha hatékonyabb is a megoldás, amit kínál?

Erre nincsenek szabályok. Egyszerűen csinálni kell, és mindig az adott problémát kell megoldani, miközben a stratégiát is szem előtt tartjuk. Minden nap a túlélésért küzdünk, ezernyi probléma van, amit startupperként az ember megold, mert nincs más, aki megoldja helyette. Az, hogy hogyan lehet bejutni valakihez, szerencse kérdése is. A Ferrari Forma-1 kutatási igazgatója mondhatni a barátom, egy órán belül válaszol az e-mailjeimre. Hozzá például úgy jutottam el, hogy Londonban dolgoztam különböző pénzügyi intézményeknek, és egy ismerős hedge fundhoz beállt dolgozni egy, a Ferrarinál korábban dolgozó mérnök. Bemutattak neki, és kiderült, hogy sebességváltókat tervezett a versenyautókba, ő ajánlott be az említett kutatási igazgatóhoz. A Piëch-családnál (a Volkswagen-csoport és a Porsche főrészvényesei – a szerk.) is voltam Salzburgban. Hozzájuk úgy jutottam el, hogy ismertem egy magyar hölgyet Londonban, akinek a japán férje japánra tanított egy huszonéves fiatalembert, akinek az apja történetesen a legidősebb Piëch. A tanulság az, hogy egyszerűen menni kell, a tendenciákat pedig inkább utólag ismerjük fel, mint előre megjósoljuk.

A versenyek mit tudnak hozzáadni egy ilyen üzlethez?

Gyakran szinte semmit. Voltam Kínában decemberben, 3000 projektből kerültünk be több lépcső után a legjobb nyolc közé, ahol 3. díjat nyertünk. Iszonyú nagy felhajtás volt, ezer ember előtt adtam elő, TV-interjúk,t újságok, portálok meg minden, és eddig még semmi nem jött ki belőle. Pénzjutalom járt volna vele, ha alapítok kint egy céget, de nem volt akkora összeg, hogy ez megérné. Most viszont egy londoni versenyen elért helyezés után Sencsenbe megyek. A londoni harmadik díjért már kaptam pénzdíjat, amihez nem tartoznak megkötések, és legalább az időmet és a költségeimet fedezi. A célom pedig elsődlegesen az, hogy befektetőt találjak, ezt szolgálja a vizibilitás és a média is. A múltkor nagy csalódás volt, hogy ez nem történt meg, a mostani rendezvényt viszont úgy hirdetik, hogy száz nagybefektető is jelen lesz. Sencsenben olyan kockázati tőkések is találhatóak, akik naponta visznek egy startupot a tőzsdére. Állítólag…

 width=

A mostani győzelemmel megnyílt az út a németországi Rheinland Pitch felé is. A Rajna-vidéktől mit vár?

Németországot elég jól ismerem, főleg a déli tartományokat. A németekkel nehezen boldogulok, de azt tartom, hogy minden esélyt meg kell próbálni. Ha száz beszélgetésből csak egynek van eredménye, akkor is meg kell csinálni a többi 99-et is. Ez egy ilyen élet, startupnak lenni nagyon kemény.

Az interjú felvétele után érkezett a hír, hogy április 12-én a fent említett sencseni versenyen 2. díjat nyert a cég. „Ez a legprominensebb innovációs és startup verseny Kínában, ennél nagyobb nem igen lehet – s ami ott nagy, az máshol is az. 1800 pályázóból, globálisan 10 városból: Berlin, Boston, London, Madrid, szilícium-völgy, Stockholm, Sydney, Tel Aviv, Tokió és Toronto. Az említett londoni divíziós verseny 3. díja után (180 pályázóból), Sencsenben a globális versenyen kategóriánkban 1. díjat nyertünk (20-ból) és aztán a nagy döntőben az összes kategóriát átfogva 2. díjat (4. helyet) 24 versenyzőből. Az utóbbi 5 hónapban 7 díjat nyertünk Kínában, Magyarországon, az Egyesült Királyságban – miért is nem kezdtünk ebbe bele hamarabb. Most végezzük a sencseni verseny utómunkálatait, reméljük kijön belőlük valami érdekes – megyünk tovább előre” – nyilatkozta a hír kapcsán Bogár Pál.