Budapest Nő címmel tartott kerekasztal beszélgetést a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) a 28. Bálványosi Szabadegyetemen a Budapest sátorban 2017. július 20-án. A beszélgetőpartnerek – Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke, Orbán Gyöngyi, Soroksár alpolgármestere, a Fővárosi Közgyűlés tagja, Szepesfalvy Anna, Budafok-Tétény alpolgármestere, Antall-Horváth Veronika, az Antall József Tudásközpont (AJTK) nemzetközi projektmenedzsere és Jakab Ingrid, az Igazi Csíki Sör ügyvezetője – értékes gondolatokat osztottak meg a közönséggel a nők szerepéről a vezetésben, fejlesztésben és a cégek, önkormányzatok, szervezetek családbaráttá válásának útjairól.

Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy 2010-2017 között 700 ezerrel nőtt hazánkban a foglalkoztatottak létszáma. Budapesten is hat év óta folyamatosan javulnak a foglalkoztatási mutatók: 126 ezerrel többen dolgoztak Budapesten 2016-ben, mint hat évvel korábban, azaz a múlt évben 827 ezer fő dolgozott a Fővárosban. 2016-ban hazánk foglalkoztatás bővülésének negyedét a fővárosi növekedés adta. A nők foglalkoztatási rátája 4,5 százalékponttal, a férfiaké pedig 2,2-al javult.

Az elmúlt 7 év foglalkoztatás bővülésének egyharmada a munkanélküliek számának csökkenésére vezethető vissza, míg kétharmada az inaktívak létszámának csökkenésére. Köszönhető ez annak is, hogy a Munkahelyvédelmi Akció keretében 2013 óta járulékkedvezmények illetik meg a munkáltatókat, ha GYES-ről vagy GYED-ről visszatérő anyákat foglalkoztatnak, valamint hogy 2014 januárjában bevezetett GYED Extra keretében a szülők korlátlanul dolgozhatnak az anyasági ellátásuk megtartása mellett.

A munkaerőhiány kapcsán elmondta, hogy a legjelentősebb munkaerő-piaci tartalékot a nők körében találhatjuk, mind a kisgyermeket nevelők, mind az 55 év felettiek illetve a 25 év alattiak akár 200 ezer főnél nagyobb létszámban is tudnának növekedni, ha hazánkban is nagyobb lehetősége lenne e csoportoknak atipikus munkakörökben munkát vállalni átmeneti időszakokra.

 width=

Orbán Gyöngyi, Soroksár alpolgármestere, a Fővárosi Közgyűlés tagja utalt a mondásra, miszerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll, s úgy folytatta, hogy „minden sikeres nő mögött egy kiegyensúlyozott család áll, ami óriási támaszt nyújt.”

A kerületben 8 éve működik babaprogram, minden újszülött 50 ezer Ft értékű utalványt és üdvözlő csomagot kap. Minden évben gyereknapot és családi napot szerveznek. Az önkormányzatnál bevezették a 4 órás részmunkaidőt, nem csak a kisgyermekeseknek, hanem az egyetemistáknak is, akik tanulás mellett dolgoznak.

A kerület egyik komoly, családbarát fejlesztési programja a Tündérkert projekt, melynek keretében a Ráckevei Soroksári Duna-ágban található Molnár-szigeten alakítottak ki, fővárosi támogatással egy közösségi komplexumot egy korábban elhanyagolt területen. Az itt álló csárda épületét eredeti állapotába felújították, ez most közösségi térként funkcionál, családi programokat is rendszeresen tartanak itt.  Mellette található multifunkciós sportpálya, gyermekjátszótér, kamaszjátszótér és parkosították a területet – olyan komplexumot sikerült kialakítani, ahol az egész család kikapcsolódhat, jól érezheti magát. Tervek szerint hamarosan itt fogják kialakítani Dél-Pest leghosszabb futópályáját is.

Szepesfalvy Anna, Budafok-Tétény alpolgármestere elmondta a „Családbarát hely” cím kapcsán, melyet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomtól kapott a kerület, hogy az önkormányzat minden kismamának gyermeke születésekor pénzügyi juttatást biztosít, és egy üdvözlő csomagot is kapnak a babák, például egy helyi, fiatal iparművész által tervezett, kerületi babanaplóval. Családi napokat is rendszeresen szerveznek.

A hivatalban a gyermekes munkavállalókat rugalmas munkaidővel segítik, és vannak olyan team-ek, ahol otthonról is lehet dolgozni. Az alpolgármester szerint, ha ki tudja alakítani a vezető azt a munkakört, amiben a munkavállaló jól érzi magát, akkor otthoni munkavégzés esetén sem kell tartani attól, hogy elhanyagolja a munkáját. Szerinte ez a bizalmi hozzáállás a női vezetőkre jobban jellemző.

A kerület fontosnak tartja a fiatalok bevonását a kerület gazdasági életébe. Ezt is szolgálja a Budapest Bornegyede elnevezésű Európai Uniós projekt, melynek célja a budafoki borkultúra, borospince rendszer népszerűsítésén túl az is, hogy felkeltsék a fiatalokban a vállalkozó szellemet, elősegítsék a témához kapcsolódó vállalkozások indítását. A programban a Budapfoki Pincejáratok kulturális programjai mellett kidolgoztak egy képzési rendszert érettségizett fiataloknak, ahol borászathoz, turisztikai vállalkozás indításához kapcsolódó ismereteket szerezhetnek.

 width=

Jakab Ingrid, a Csíki Sör Magyarország Kft. ügyvezetője szerint az Igazi Csíki Sörnél dolgozó nőkben az a közös, hogy nagyon elhivatottak, mindannyian szerelmesek a munkájukba, a termékeikbe. A cégnél 9 hölgy van vezető pozícióban. Lénárd András, a vállalkozás tulajdonosa szerint a nők kifejezetten jó vezetők, empatikusabbak, jobban tudják kezelni a konfliktusokat, összefogni a részlegek munkáját, és szigorúak is tudnak lenni, amikor arra van szükség. Maguknak a termékeknek az ízvilágát is egy nő alkotta meg: Lénárd Andrásnak a vállalkozás elindításakor Salamon Rozália, a Sapientia Egyetem docense, élelmiszeripari mérnök segített a termékek kialakításában, Simonfi Árpád sörfőző mesterrel együtt.

Jakab Ingrid szerint a nők több érzelmet visznek a munkájukba, az eszközök színesebb skáláját használják a kommunikációban, a csapatmunkában, egy-egy feladat megoldásánál. A manufaktúrában jelenleg 150 fő dolgozik, de a nagy létszám ellenére törekszenek a családias, bensőséges hangulat fenntartására. Mivel családcentrikus a vezetőség, szeretik, ha gyarapodnak, gyerekek születnek, ezt az élet részének, normál menetének tekintik, és igyekeznek segíteni abban a szülési szabadságon lévő munkatársakat, hogy a csapat tagjai tudjanak maradni.

Antall-Horváth Veronika, az Antall József Tudásközpont (AJTK) nemzetközi projektmenedzsere elmondta, hogy a 2010 óta működő Tudásközpontot dr. Antall Józsefné alapította. Tevékenységüknek három pillére van: tehetséggondozás, kutatás, könyvkiadás. A tehetséggondozás keretében gyakornoki programokat indítanak, szakmai rendezvényeket, workshopokat, konferenciákat szerveznek. 75%náluk a női munkavállalók aránya, a vezetői pozíciókban is. Azonban egy-egy munkakör betöltése kapcsán nem szempont az, hogy a jelentkező nő vagy férfi, csak az a meghatározó, hogy alkalmas-e az adott munkára vagy sem. Külön figyelmet fordítanak arra is, hogy a hasonló pozícióban dolgozó nők és férfiak bére azonosak legyen. Jelenleg 53 munkavállalójuk van, az AJTK a régió második legnagyobb think tankje. Mivel sok fiatal női munkatársuk van, folyamatban van a Tudásközpontnál is egy családbarát munkahely stratégia kidolgozása.

Antall-Horváth Veronika szerint a körülöttünk zajló változások, az ipar 4.0 forradalom, a digitalizáció következtében minden munkahelynek újra kell gondolnia a saját struktúráját és foglalkoztatás politikáját. Az átalakuló világban nagyobb hangsúlyt fog kapni az otthoni munkavégzés és az önfoglalkoztatás. Kiemelte, hogy szemléletváltásra is szükség van a kérdésben, a nők és férfiak közötti kiegyensúlyozott együttműködésre kell törekedni, ugyanis „semmilyen női ügyet nem lehet megnyerni a férfiak nélkül, és semmilyen férfi ügyet nem lehet megnyerni a nők nélkül.”

A kerekasztal beszélgetést Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége elnöke moderálta.