A stratégiai elemzés erejét az olyan modellek teszik igazán láthatóvá, mint például Porter öt erő modellje.
Ezek olyan eszközök, amelyeket arra terveznek, hogy egyszerűsítsék és számszerűsítsék a komplex területeket, trendeket és fogalmakat. Az öt erő modell például a különböző versenyerők összetett kölcsönhatását vizsgálja meg egy adott iparágon belül.
De mi is pontosan a porter modell, mire jó — és hogyan fordíthatod az előnyödre?
Porter modell
A modellt a Harvard Business School professzora, Michael E. Porter dolgozta ki — innen kapta nevét.
Maga a “találmány” egy üzleti elemzési módszer, amely rávilágít a versenynyomás és a konkurencia alapvető forrásaira, ezáltal a piaci dinamika kiismerésének alapvető eszközeként szolgál.
Ahogy az minden modell esetében megfigyelhető, úgy ennél is: a hasznát az egyszerűsítésben érdemes keresni — mivel a porteri öt erő modell képes egy iparág versenykörnyezetének bonyolult mintáit mindösszesen öt fő erőre bontani, a vállalkozások számára lehetővé teszi a lehetőségek és fenyegetések azonosítását, valamint a piaci változások előrejelzését is.
De vajon mi ez az öt fő erő?
A porteri öt erő
A porter féle 5 erő modell az alábbi elemekből épül fel:
- Új piacralépők fenyegetése
- Új termékek fenyegetése
- A vevők alkupozíciója
- A beszállítók alkupozíciója
- A konkurencia — és maga a verseny
Nézzük meg ezeket részletesen is.
1. Az új piacralépők fenyegetése
Ez az erő azt méri, hogy milyen könnyen léphetnek be új versenytársak a piacra.
Az olyan tényezők, mint a kormányzati szabályozás, az ellátási láncokhoz való hozzáférés és az indulási költségek vagy megnyitják az utat a cégek előtt, vagy akadályozzák a piacra lépést.
Minél könnyebben lépnek be új vállalatok a piacra, annál inkább fennáll a veszélye annak, hogy a már működő vállalatok piaci részesedést veszítenek.
2. Az új termékek fenyegetése
Ez az erő az alternatív termékek vagy szolgáltatások által jelentett kockázatot veszi figyelembe.
Ha egy helyettesítő termék jobb ár-érték arányt kínál, az elcsábíthatja a vevőket.
A helyettesítés veszélye lenyomhatja az árakat, csökkentheti a nyereséget, és arra kényszeríti a vállalatokat, hogy folyamatosan újítsanak, hogy megtartsák ügyfélkörüket.
3. A vevők alkupozíciója
Ez az erő a vevők azon képességét méri, hogy mennyire képesek befolyásolni az árképzést és a feltételeket.
Ha a vevők konszolidáltak vagy nagy mennyiségben vásárolnak, akkor befolyást szereznek, ezáltal alacsonyabb árakat vagy magasabb termékminőséget követelhetnek.
A nagy vásárlói erő leszűkítheti a haszonkulcsokat és hatással lehet a vállalat versenypozíciójára.
4. A beszállítók alkupozíciója
Ez az erő azt elemzi, hogy a beszállítók milyen erővel rendelkeznek az árak meghatározásában vagy a feltételek diktálásában.
Ha a beszállítók kevesen vannak, egyediek, vagy kritikus erőforrásokat ellenőriznek, akkor nagyobb hatalommal rendelkeznek, ami potenciálisan növelheti a vállalatok költségeit.
A beszállítók hatalma korlátozhatja a nyereséget és jelentős kihívásokat jelenthet a működésben.
5. A konkurencia — és maga a verseny
Ez az erő az iparágban meglévő vállalatok közötti verseny intenzitását vizsgálja.
A nagyfokú rivalizálás gyakran telített piacot, árversenyt, agresszív reklámköltést és állandó innovációs igényt jelent.
Minél élesebb a verseny, annál nehezebb lehet a vállalatok számára piaci részesedésük megtartása vagy növelése.
Ezekből az elemekből áll tehát össze a Porter 5 erő modell.
De mi hasznunk eredhet a használatából vállalkozóként?
Porter 5 erő modell előnyei és hátrányai
A modelleknek az jelenti a legnagyobb előnyét, ami egyben a legnagyobb hátrányuk is: az egyszerűségük.
Mivel azonban a világ egyik leghíresebb üzleti elemzési modelljéről van szó, az előnyök jelentősen túlszárnyalhatják a lehetséges hátrányokat.
Melyek ezek?
A Porter féle 5 erő modell előnyei
- Mély megértés: Átfogó képet nyújt a vállalkozásoknak az iparágukról és a versenyhelyzetről.
- Stratégiai döntéshozatal: Segíti a megalapozott döntéshozatalt, és segíti a vállalkozásokat piaci stratégiájuk hatékonyabb megtervezésében.
- A változások előrejelzése: Felkészíti a vállalatokat a piaci változások és az iparági trendek előrejelzésére, lehetővé téve számukra az alkalmazkodást és a versenyképesség megőrzését.
A Porter féle 5 erő modell hátrányai
- Statikus jelleg: A modell csupán egy “pillanatfelvételt” mutat a piacról — egyetlen időpontban, ami nem feltétlenül veszi figyelembe az iparágak dinamikus jellegét. A gyors technológiai változások, a változó fogyasztói magatartás vagy a hirtelen piaci történések, kiugrások és beszakadások kiszámíthatatlanul megváltoztathatják a versenyhelyzetet.
- A verseny túlhangsúlyozása: A modell elsősorban a versenyre összpontosít, és nem feltétlenül foglalkozik megfelelően más kritikus üzleti szempontokkal, például az együttműködésekkel, szövetségekkel vagy partnerségekkel, amelyek szintén jelentősen befolyásolhatják a vállalat teljesítményét.
- Túlságos leegyszerűsítés: Ahogy azt említettük, bár a modell segít leegyszerűsíteni az összetett iparági dinamikát, bizonyos helyzeteket túlzottan leegyszerűsítő, ami a kulcsfontosságú árnyalatok és a kontextus figyelmen kívül hagyásához vezethet. Például nem biztos, hogy teljes mértékben megragadja a globális ellátási láncok vagy a digitális gazdaságok összetettségét.
Összefoglalás
Bár a modellt és annak kidolgozását mindenkinek magának kell elkészítenie, elsőre sajnos könnyen túlterheltté válhat az, aki még sosem dolgozott hasonlón — hiába egyszerűsít le mindent az 5 erő.
Ebben az esetben érdemes lehet tapasztaltabbak segítségét kérni, akik már előrébb vannak a folyamatban, vagy esetleg képesek a célközönség — illetve a konkurencia — fejével gondolkodni, hiszen így pontosan meg tudják határozni, hogy milyen adatokat kell mindenképpen szemléltetni, és mi az, amit felesleges.
A porter modell elkészítésében érintett budapesti vállalkozóknak személyes konzultáció biztosításával segítséget nyújt a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány. Jelentkezni az info@bvk.hu címen lehet.
Emellett az interneten rengeteg más modell érhető el, amelyek remekül egészíthetik ki Porter 5 erő modelljét — érdemes lehet ezeket is átnézni, például a SWOT-elemzést vagy a PEST-elemzést.
