A komplikált és időigényes adminisztráció, a jogszabályok változékonysága és a kapcsolódó információszolgáltatás fejletlensége hátráltatja elsősorban a hazai vállalkozásokat. A cégeknek is van miben fejlődniük: sok esetben nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi és szakmai ismeretekkel a vállalkozás indulásakor, de gyakori jelenség az ügyfélorientáltság hiánya is.
A hazai vállalkozásoknak bonyolult és változékony hazai jogszabályi környezetben kell helyt állniuk a globális termékversenyben. Magyarország a World Economic Forum 2013-14-es versenyképességi indexe alapján a vizsgált 148 ország utolsó 15%-ában foglal helyet a szabályozási és adminisztrációs terhek nagysága, a jogszabályalkotás átláthatósága tekintetében – olvasható a Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiája című elemzésben.
A jogszabályok változékonyságán túl a jogszabályi környezet által nyújtott védelem szempontjából is versenyhátrányban vannak a hazai vállalkozások. A szerződések bírósági úton való kikényszeríthetősége kiszámíthatatlan és lassú, e tekintetben is a WEF lista végén, a 113. helyen végzett hazánk 2014-ben. A szellemi jogok terén a vállalkozók megítélése szerint az angolszász joggyakorlat erőteljesebb védelmet biztosít.
A vállalkozásokra nehezedő munkát és hozzáadott értéket terhelő adók is magasabbak, mint sok versenytárs országban. Ezen felül Magyarországon – a környező országokhoz képest – kiemelkedően magas az ÁFA mértéke.
A munkát terhelő adók és járulékok aránya az országonként eltérő célcsoport adókedvezmények bevezetése előtt 2014-ben az OECD országok közül Magyarországon volt a negyedik legmagasabb: a teljes foglalkoztatási költség 49%-a. Ugyanez a megoszlás Ausztriában 49,4%, Csehországban kevesebb, mint 45%, Szlovákiában 42%, Lengyelországban pedig 35%. Ezek a különbségek leginkább a munkaintenzív ágazatok esetében nagy jelentőségűek, amelyeknél akár több százalékos jövedelmezőségi eltérést is okozhatnak.
A Doing Business felmérés alapján Budapest jelenleg a felmérésben szereplő országok fővárosai között az 54. helyen áll a vállalkozásbarát üzleti környezet szempontjából. A felmérésbe bevont indikátorok alapján 2014-ben Budapesten a vállalkozásindítással kapcsolatos ügyintézés ideje 5 nap, a kapcsolódó ügyintézési lépések száma 4 darab, és a költsége a hazai egy főre eső GDP 8,3%-a volt.
A vállalkozói felmérések tanúsága szerint a hivatali ügyintézés sok esetben lassú, rugalmatlan és kiszámíthatatlan, a vállalkozói szemlélettől idegen. Budapesten – a kétszintű önkormányzati rendszerből fakadóan – a helyzetet tovább bonyolítja a szabályozás és a szolgáltatások széttagoltsága.
A 2000-es évek második felétől kezdve mind a hazai, mind az uniós napirenden kiemelt helyet foglalt el a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése. Mind a Lisszaboni Stratégia, mind az EU 2020 szintén hangsúlyosan kezeli a kérdés. Hazai szinten az elmúlt években előrelépést jelentettek az ügyintézési rendszer egyablakossá tételére tett erőfeszítések (az ügyfélkapu elindítása, az okmányirodai rendszer vagy a járási kormányablakok kialakítása), valamint az adminisztrációt egyszerűsítő programok (pl. a 2011-től induló Egyszerű Állam Program vagy legutóbb az uniós pályázati rendszerben az új pályázati időszakra kidolgozott egyszerűsítések).
A vállalkozói adminisztratív felmérések alapján, a legnagyobb terhet továbbra is a jogszabályok változékonyságából fakadó információszerzési költségek, valamint az említett bizonytalansági tényezők miatt elmaradó vagy az optimálisnál kisebb mértékben megvalósuló befektetések, illetve a beruházások helyett a kockázatok fedezésére félretett erőforrások költségei jelentik. Budapesten a KKV-k ezen költségeit növeli, hogy a vállalkozások életét befolyásoló információkhoz nehéz hozzájutni a szabályozók sokasága miatt.
Pesten is nehéz információhoz jutni
Budapesten a KKV-k számára további problémát jelent, hogy a vállalkozások életét sokszor jelentősen befolyásoló információkhoz nehéz hozzájutni a tájékoztatási rendszer és a szabályozás töredezettsége miatt.
A KKV-k jövedelmezősége alacsony. A vállalkozói menedzsment felmérések szerint ennek részben az az oka, hogy a vállalkozásindításhoz szükséges tudás általános szintje alacsony, hiányzik a megfelelő menedzsmentkultúra, valamint hiányoznak pénzügyi és vállalkozói ismeretek. A World Economic Forum által évente elkészített Global Competitiveness Report 2014-es adatai alapján Magyarország az üzleti kifinomultság terén a 148 ország rangsorában a 96. helyen, a feladatok delegálása terén pedig a 137. helyen áll. Ennek következtében sok esetben a KKV-k üzleti modellje is gyenge.
A TARGET Executive Search megbízásából a Gfk és a CEU Business School által a közelmúltban közzétett, mintegy 1000, a régióban dolgozó, külföldi vállalati vezető megkérdezésével végzett kutatás alapján kiderül, hogy a megkérdezettek, a hazai vezetők munkához való etikus és elkötelezett hozzáállását, a női munkavállalók attitűdjét, valamint az erős személyes kommunikációs készségeket tekintik a régióban működő cégek erősségének. A kutatás kiemeli, hogy az ügyfélorientált szemlélet hiánya, a lassú és sokszor nehezen átlátható döntéshozatali folyamatok, és a stratégiai módon gondolkodó helyi vállalatvezetők hiánya tovább nehezíti a vállalatok fejlődését.
A budapesti startupok esetében a finanszírozási nehézségek döntő jelentőségűek lehetnek. Bár 2013-ban a legmagasabb a kockázati tőkebefektetések értéke (17,2 millió EUR) a régióban Magyarországon volt, a magvető tőke ennek csupán töredékét tette ki. A Világbank 2013-ban készült felmérése alapján a megkérdezett hazai vállalkozások a finanszírozási lehetőségek rossz elérhetőségét tekintik a vállalkozások fejlődésének egyik legfőbb akadályának. A finanszírozási helyzetet tovább nehezítik a körbetartozások, amelyek mögött sokszor állami intézmények (pl. kórházak) tartozásai állnak.
Budapest nagyméretű piacot biztosít az itt induló és működő vállalkozások számára. A WEF felmérés 2014-es eredményei szerint a hazai és külföldi piacméretek igen kedvezőek.
A finanszírozási oldalon Budapest gazdasági fejlődését erőteljesen meghatározza a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés. Mivel a Közép-Magyarországi régió fejlett régiónak számít az uniós besorolás szerint, így ide a fejlesztési források igen alacsony hányada jut, alacsonyabb támogatási intenzitás és korlátosabb tematikus felhasználás mellett, mint az ország többi régiójában. A források ilyen területi torzítása miatt sok vállalkozás kitelepíti termelő tevékenységét olyan vidéki helyszínekre, amelyeken a támogatások nagyobb mértékben és jobb feltételekkel hozzáférhetőek.
A 2007-13-as pályázati források esetében, nagy problémát jelentett a forrásfelhasználás alacsony hatásfoka és a velük járó magas adminisztrációs terhek, melyek tovább gyengítették a források gazdaságfejlesztési potenciálját. Az uniós források egyenlőtlen elosztásának következtében, egyes felmérések szerint (PPH, 2010) erősödött a támogatás(ok)ban részesült valamint a fejlesztéseket tervező vállalkozások támogatásfüggése, ami jelentős torzítást eredményezett a gazdaságban megvalósuló beruházások kiválasztási hatékonyságába.
A régióban a 2014-2020-as ciklusban, az előző időszakhoz képest még erőteljesebben érvényesülő uniós forráscsökkenés oldhatja a támogatásfüggés problémáját, ezzel javítva a helyi magánberuházások saját bevételekre, vagy piaci forrásokra támaszkodó, önálló működését.
A főváros gazdasága, sajátos szerkezete, minősége és országos jelentősége ellenére sem képez önálló stratégiai alegységet a kormányzati gazdaságpolitikában. A budapesti vállalkozások tevékenységét nehezíti, hogy gazdaságfejlesztési kérdésekben, alacsony az együttműködés szintje a legfontosabb szereplők között: a kormány, a fővárosi, a kerületi és a Pest megyei önkormányzatok, valamint hiányzik a témában az egységes fejlesztéspolitika.
A budapesti gazdaságstratégia hiánya veszélyeztetheti a város tőkevonzó képességét és a gazdaságpolitikán kívüli döntések esetében a gazdaság számára káros lehet a vállalkozói szempontok figyelmen kívül hagyása. Egyes gazdasági szakágazatok esetében, például a kreatív ipar és a kutatás-fejlesztés- innováció területén, kormányzati koordinációban, önálló budapesti stratégiák készültek illetve készülnek, melyek elősegíthetik a kormányzat, az önkormányzatok és a magánszféra szerveződései közötti együttműködések élénkülését. A kormányzat által kiemelten kezelt területeken kívüli gazdasági ágazatok esetében, Budapest önkormányzatainak fontos szerep juthat a fővárosi szempontból kiemelt ágazati stratégiák kialakításában.
Budapest egységes gazdasági tér melynek további egységesülését nehezítik a kétszintű önkormányzati rendszeréből adódó egyenlőtlenségek. Az önálló gazdaságpolitikával és szabályozási eszközökkel rendelkező kerületek eltérő gazdasági és társadalmi környezetben működnek, ezen felül az erőforrások eloszlása is igen heterogén a kerületek között, mely a szabályozók változatos ösztönzöttségét eredményezi egy egységes gazdasági téren belül. A stratégiaalkotást segítő vállalkozói fórumokon több szereplő jelezte, hogy sok kerületben az önkormányzati vagyongazdálkodás nehézkesen képes megbirkózni az üresen álló önkormányzati ingatlanok iránti vállalkozói kereslet kielégítésével, mivel más szakpolitikai szempontok szerint szabályozott területről van szó, ugyanakkor vannak olyan kerületek, amelyeknek már sikerült ezen szabályozási nehézségeket megoldani. A kerületi szabályok sokfélesége, egyrészről tovább növeli a vállalkozások már korábbiakban jelzett adminisztratív terheit, másrészről viszont a szabályozók között kialakult szakpolitikai verseny gazdaságpolitikai innovációt is eredményez a gazdaság számára, ahol a jó gyakorlatok elterjedése hozzájárulhat a budapesti szabályozási minőség javulásához.
A piac egységessége és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, fontos lenne, a kerületi szabályozások közötti koordináció megszervezése, valamint a fővárosi szinten hatékonyabban biztosítható szakpolitikai eszközök megteremtése. A jövőre nézve ugyanakkor bíztató, hogy a fővárosi döntéshozatalban erősödött a kerületi részvétel, amely elősegítheti a szereplők közötti intenzívebb és hatékonyabb együttműködéseket.
Forrás: Pr7/BVK