A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány és a 21 Kutatóközpont 700 fős reprezentatív online kérdőíves felmérést készített válogatott címlistán a Budapesten és Pest megyében működő mikro-, kis- és középvállalkozások aktuális helyzetére és jövőbeli várakozásaira vonatkozóan.
A kutatás során a Budapesten és Pest megyében működő vállalkozások általános jellemzőit, a gazdasági változások, intézkedések hatásait, a KATA-törvény módosításának következményeit, az önkormányzati beszerzések és az EU-s pályázatok működését és a különböző szakmai szövetségek, érdekképviseletek szerepét mértük fel.
Az infláció sodrásában
A vállalkozások a gazdasági kilátásaikra irányuló legnagyobb veszélyforrásként az inflációt nevezték meg. A kutatás során azt találtuk, hogy az, amit a saját értékesítési áraik változásával kapcsolatban mondtak (átlagosan 21%-al növekedtek január elseje óta), pontosan lefedte, amit a KSH mér, viszont a beszerzési áraknál jóval magasabb áremelkedést észleltek – átlagosan 39%-ot.
Ez az inflációs helyzet rövid távon teljesen elviszi a vállalkozások profitját. Nem egyszeri inflációs sokkról van szó, hanem a beszerzési árak robbanásszerű emelkedése fokozatosan be fog gyűrűzni a fogyasztói árakba.
Lesznek elbocsátások, de nem tömegével
Kismértékű foglalkoztatottság csökkenés várható év végéig a központi régióban működő vállalkozások körében: többen terveznek elbocsátást (14%, ebből 5 százalék több mint 20 százalékot), mint létszámbővítést (10%, ebből 7 százalék 1-10 százalékot).
Budapesten és környékén nagyon régóta nem tapasztalhattuk ezt, eddig évtizedes foglalkoztatás bővülés volt jellemző erre a térségre. Válságok idején általában a munkaerőpiacon stabilizátorként viselkedik a kkv-szektor, de a jelenlegi helyzetben elveszítheti ezt a szerepét.
Nehezített pálya
A gyenge árfolyam mellett sokszor hangoztatott érv, hogy támogatja a gazdaságot, de ez maximum csak az exportálókra igaz, azonban még számukra is nagy terhet jelent a kiszámíthatatlanság. Az általános infláció után a legnagyobb nehézséget a forint gyengesége okozza a vállalkozásoknak a válaszaik alapján.
Az utóbbi időszak adó-, valamint szabályozás változásai egy-egy részcsoportot érintenek csak, viszont azokat jelentősen: a vállalkozások harmadik legnagyobb nehézségként a kkv-k rezsicsökkentésének megszüntetését nevezték meg. A katatörvény összeségében a vállalkozások ötödének gazdasági kilátásaira jelent komoly csapást.
Ki képvisel engem?
A kkv-szektorban általános vélemény, hogy nincs igazi érdekképviseletük.
A kötelező kamarai tagság nem tűnik indokoltnak, a vállalkozások többsége nem érzi úgy, hogy bármilyen szolgáltatást, érdekképviseletet kapna a kamaráktól, sőt, a Közép-magyarországi régió vállalkozásainak kevesebb mint fele, 42 százaléka adta meg, hogy tagja valamilyen ágazati, területi szakmai szövetségnek érdekképviseleti szervnek, amiből arra lehet következtetni, hogy a vállalkozások többsége el is felejtkezik arról, hogy kamarai tag.
Az érdekképviseleti szervekkel elégedetlenek a hiányosságok esetében a legtöbben (21%) magát az érdekképviseletet emelték ki, és csak egy kisebbségnek jutott egyáltalán eszébe ezen túlmenő szolgáltatások (információ, rendezvények) elvárása.
Önkormányzati beszerzések és az EU-s pályázatok működése
Az adatokból azt látjuk, hogy az uniós pénzek nagyon kis része jut el a kkv-szektorhoz: EU-s szervezet által kiírt közvetlen támogatásra az elmúlt három évben csupán 3 százalék pályázott, amiből 2 százalék volt sikeres, míg hazai szervezet által kiírt EU-s támogatásra a vállalkozások 14 százaléka pályázott, 8 százalék sikerrel.
Az önkormányzati beszerzéseken is kevés kis- és középvállalkozás indul. 70 százalékuk egyáltalán nem értesül(t) önkormányzati beszerzésekről, közbeszerzésekről. Azok közül, akik nem indultak a távolmaradás okaként 21 százalék jelölte meg azt, hogy nem hiszi, hogy korrekt versenyben dől el a pályázat eredménye, 14 százalék pedig úgy válaszolt, hogy bonyolult, körülményes és túl nagy adminisztratív teherrel jár elindulni egy beszerzésen.
A KKV-k pajzsként állnak a lakosság előtt
A jelenlegi válsághelyzetet mindenki a saját bőrén érzi. A kis- és középvállalkozások azonban az adatok alapján egyelőre még megóvják a lakosságot a magasabb áraktól, megpróbálják kigazdálkodni ezt a nehéz időszakot, akár nulla profittal is kitartanak, bevonnak régi tartalékokat, családtagokat vonnak be, hogy segítsenek be napi ügymenetben. Nyilvánvaló azonban, hogy ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon.
Ahhoz, hogy segíteni tudjuk ezeket a gazdasági szereplőket a talpon maradásban, fontos, hogy tisztában legyünk a helyzetükkel, naprakész információ birtokában legyünk a problémáikkal kapcsolatban, hiszen csak akkor tudunk jól beavatkozni, ha tudjuk mire van szükségük a vállalkozásoknak. Ennek a tudásnak a megléte válsághelyzetben felértékelődik, de konjunktúra idején is elengedhetetlen.
Éppen ezért a BVK a jövőben rendszeressé teszi a vállalkozási kutatásait, ehhez a munkához pedig várjuk szakmai partnerek jelentkezését, véleményét!
