Hogyan segíthetnek a játékos feladatok a magabiztos nyelvtudás kialakításában, és milyen göröngyös utat kell bejárni, amíg egy jó ötletből életképes és jövedelmező termék válik? Erről Al-Gharawi Attila, a Xeropan nyelvtanuló alkalmazás ötletgazdája beszélt.
Al-Gharawi Attila már egy évtizede angol nyelvtanárként dolgozik, azonban voltak olyan diákjai, akik nem tudnak olyan bátran megszólalni idegen nyelven, mint ahogy szerették volna, vagy amennyire a tanulásba beleölt energiájuk indokolta volna. Így járt Mile Ferenc is, aki „civilben” egy 700 főt foglalkoztató cég tulajdonos-ügyvezetője, viszont az Attila által kifejlesztett módszer segítségével 7 évvel ezelőtt hamar tárgyalási szintre jutott angolból.
Az akkor a húszas évei elején járó tanár és a tapasztalt üzletember közösen meglátták a módszer elterjesztésében rejlő lehetőséget, és az órák után egy fél éven keresztül hosszú időt töltöttek azzal, hogy kidolgozzák az üzleti modellt. Az Attila által kifejlesztett felhőalapú szoftvert tervezték „négyzetre emelni”, hogy milliókhoz eljuthasson a megoldás, maga a Xeropan név is a tudás megsokszorozódását jelentő görög szavakból született.
Az eredeti elképzelés szerint digitális oktatást vezettek volna be, de ehhez nem volt megfelelő minőségű webkonferencia-megoldás, ezért a másik végéről fogták meg a problémát, és oktatószoftvert fejlesztettek. Még „az appok őskorában”, 4 alkalmazottal készült el a „minimálisan használható és szerethető változat”, az ingyenes Xeropan 1, amelyet húszezer letöltő segítségével teszteltek. A tapasztalatok alapján két éve született meg a Xeropan 2, amelynek egyedi ismertetőjegye a játékosság: a tanuló Professor Max társaságában időgéppel járja be a különböző történelmi korokat, és old meg ott feladványokat. Ez roppant motiválónak bizonyult: míg az iparági átlag azt mutatja, hogy 100 tanulóból a harmadik hónap végére már csak 7-8 használja az oktatóprogramokat, a gamifikáció segítségével náluk ez a szám elérte a 27 százalékot.
A Xeropan tavaly megnyerte a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Be Smart versenyét, és részt vettek a Startupok Éjszakáján is. A BVK kapcsán elsősorban az alapítvány által biztosított kapcsolatrendszert és médiamegjelenéseket emelik ki, valamint a tudásmegosztást, például a BVK által szervezett workshopokat.
Két kihívás azonban még megmaradt. Az egyik a monetizálás: az eredeti változatban a programon belüli virtuális fizetőeszköz segítségével lehetett új szinteket megnyitni, azonban a felhasználók a tapasztalatok szerint jobban szeretik az egyértelmű, átlátható előfizetéses modelleket, így ebben az irányban tervezik át a programot. A másik hiányosság a beszéd gyakorlása volt, amihez egy mesterséges intelligencián alapuló digitális tanárt fejlesztettek, „akivel” 50-100 tipikus párbeszédszituációt gyakorolhatnak a tanulók.
Mile Ferenc az első években saját forrásaiból mintegy 100-150 millió forinttal támogatta a fejlesztést, az MI kialakítása azonban már költségesebb feladat volt. Ezért egyéves tárgyalást követően idén augusztusban a Hiventures Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. 250 millió forintnyi kockázati tőkével szállt be a társaságba. A Xeropan jelenleg 15 nyelven, 155 országban, 200 ezer nyelvtanuló számára nyújt angoloktatást, és havonta átlagosan 20 ezer új hallgató csatlakozik, miközben a három hónapos megtartási arány 30-35 százalékosra növekedett. A beszélgető modul, az új előfizetési modell és az app mellett a webes elérhetőség kialakításával jövőre havi több tízmillió forintos, 2020-ra pedig a milliárdos árbevétel a kitűzött cél. A befektetés óta a csapat tíz fővel bővült, jelenleg 25-en dolgoznak a cég debreceni irodájában.