Mit értünk brüsszeli források alatt? Hogyan lehet információt gyűjteni az aktuális pályázati lehetőségekről? Mi a különbség a nemzeti társfinanszírozással megvalósuló uniós források és a közvetlen brüsszeli források között? Mészáros Mónika Alíz, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány nemzetközi projekt menedzsere július 23-án a fővárosi vállalkozások számára elérhető pályázatokról, támogatásokról, hitelekről tartott workshop keretein belül a nemzetközi uniós támogatásokról tartott tájékoztatást.
Brüsszeli források
A brüsszeli források alatt mindazon, az Európai Unió intézményei (főleg az Európai Bizottság egyes főigazgatóságai és azok operatív ügynökségei, továbbá egyéb, a Bizottság által létrehozott, de mára önfenntartóvá vált szervezetek, mint például az EBN – European Business and Innovation Centre Network, amelynek a BVK is tagja), valamint elsősorban az uniós fejlesztési bankok (pl. EIB, EBRD) és a velük együttműködő kereskedelmi bankok, pénzügyi alapok által nyújtott vissza nem térítendő támogatások (pályázatok), és visszatérítendő támogatások: hitelek, garanciák, tőkebefektetések, és egyéb pénzügyi eszközök összességét kell érteni. „A rendelkezésre álló közvetlen brüsszeli források körét és nagyságát naprakészen meghatározni csak nagyságrendileg lehet, mivel nincsen egy központi koordináló szervezet az összes forrás tekintetében, naprakész pályázati felhívásokat tartalmazó internetes weboldallal. Az elérhető források eredője több intézmény párhuzamosan, ill. ütemezetten futó pályázati konstrukciójának összessége, amelynek nagysága uniós szinten mintegy 103 Mrd EUR. Ebből Magyarország és a tágabb, 13 milliós, országhatáron túli magyarokat és cégeiket és szervezeteik összefogó közösség lakosságarányosan mintegy 2%-nyi arányra mindenképpen jó eséllyel pályázhat. Eddig, a 2004-es európai uniós tagságunk óta ezzel az eséllyel a támogatási periódusok eredményeit tekintve sajnos csupán töredékében éltünk”- mondta Mónika.
Információgyűjtés több forrásból
„Fontos tudni, hogy a hazai, főként Strukturális Alapokból érkező források mellett érdemes informálódni a közvetlen brüsszeli forrású pályázatokról. Több száz felhívás van nyitva egy időben, azonban sajnos nincs egy olyan összefoglaló oldal, amely segítséget jelent, kivéve a K+F+I pályázatoknál a H2020 honlap”- kezdte előadását Mónika, és hozzátette, hogy érdemes állami segítséggel információkat gyűjteni, partnerkereső rendezvényre ellátogatni és az adott téma nemzeti kontaktpontját (NCP, national contact point például K+F+I) felkeresni. Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy csakis az uniós problémákra megoldást kínáló innovációkra lehet támogatást igényelni, és többnyire nemzetközi konzorciumban lehet pályázni. A közvetlen brüsszeli forrású pályázatok célja nem lehet beruházási vagy eszközbeszerzési jellegű, továbbá a kizárólag nemzeti célú fejlesztés sem támogatott. Kivételt képeznek a kifejezetten KKV-knak szóló KKV instrumentumok, amelyre radikális technológiai újdonsággal, innovációval lehet pályázni.
Nemzeti társfinanszírozással megvalósuló uniós források vs. közvetlen brüsszeli források
A szakértő elmondása szerint az Európai Unió a nemzeti társfinanszírozással megvalósuló uniós pályázati forrásokon túl (amely a jelenlegi 7 éves pénzügyi periódusban a Strukturális Alapok tekintetében elsősorban pl. a GINOP, EFOP, IKOP, KEHOP, TOP, VEKOP, KÖFOP, MAHOP, VP operatív programokon keresztül érhető el pályázati kiírások formájában) ún. közvetlen brüsszeli kifizetésű forrásokat is meghirdet pályázatok formájában a tagállamok és egyéb kedvezményezett országok számára. Ezek a források szintén 7 éves pénzügyi periódusokat ölelnek fel, a jelenlegi a 2014-2020-as időszak.
A közvetlen brüsszeli források karakterisztikája 4 ponton alapjaiban tér el a nemzeti társfinanszírozással megvalósuló uniós forrásokétól:
- a pályázatok formájában benyújtható projektek nemzetközi konzorciumi hátteret (pályázati kiírásban konkrétan meghatározott, általában minimum 2-3 különböző országbeli, különböző típusú és tevékenységű partnert magában foglal) és stabil nyelvismeretet (angol) feltételeznek,
- eszköz-orientáltság helyett célorientált megközelítés: adott projektben nem az adminisztratív, hanem a feladati szintű, előre definiált céloknak való megfelelés az elsődleges,
- nem a vissza nem térítendő források az elsődleges, vagy egyetlen támogatási forma, hanem a visszatérítendő és egyéb formák együttesen jelennek meg,
- az egyes pályázati beadási határidők időbeli távolsága miatt relatíve hosszú a projekteknek hagyott felkészülési idő, amely alatt a legtöbb esetben a megalapozási fázis részprojektjére ugyancsak igényelhető támogatás.
„A szóban forgó támogatások célcsoportja átível a profitorientált magánszektorból, a közszférán át, a vállalkozásokig, továbbá, egészen a non-profit szervezetekig, és NGO-k felé. Minden gazdasági, társadalmi és közszereplő jogosult lehet tehát a maga területén sikeres projekt benyújtására. A magyarországi társfinanszírozással kiírt pályázatoktól eltérően irreleváns mi a hazai pályázó székhelye, nincs alacsonyabb támogatási intenzitás megítélve a Közép-Magyarországi régióbeli pályázóknak, egységesen 70-100% közötti támogatási intenzitás jár a pályázatban résztvevőknek függetlenül székhelyüktől és országuk földrajzi elhelyezkedésétől.
Fontos linkek:
https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/
http://nkfih.gov.hu/international/horizon-2020/national-contact-points