Nők a vállalkozások élén

Vajon Magyarországon arányaiban több vagy kevesebb a női vezető, mint az Európai Unió más tagállamaiban? És hogyan állnak a vállalkozás terén? Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke a statisztikákon túl néhány gyakorlati példával is szolgál.

A vezetői munkakörökben dolgozók harmada nő az unió tagállamaiban, hazánkban pedig 39%-a. Magyarország e tekintetben a legmagasabb mutatókkal rendelkező országok egyike évek óta. Az unió tagállamainak adatait 1997 óta ismerjük, soha nem voltunk 7. helynél hátrább az országok közt, s 2011-ben, 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is második helyen álltunk Lettország mögött. A nyugat-európai országok közül nagyon kevesen szoktak néha-néha bejutni az első tízbe.

Az önfoglalkoztató vállalkozók között szintén minden harmadik nő az unió tagállamaiban. Hazánkban kicsit több, 35% (ezzel a 9. helyen állunk az országok sorrendjében).

A vállalkozásokban a nem alkalmazott, hanem önfoglalkoztató státuszú vezetők között azonban az egyharmadnál kisebb arányban találunk nőket. Az unió átlaga 27%, hazánkban pedig még ennél is kisebb, 21% csupán ez az érték.

A női vezetők nagyobb részben találhatók a közszférában alkalmazotti státuszban (oktatás, egészségügy, közigazgatás), mint a vállalkozásbeli önfoglalkoztatók között.

Hazánkban a foglalkoztatott nők között kisebb az önfoglalkoztató vállalkozók aránya, mint az unió átlaga, viszont nálunk az átlagnál több önfoglalkoztató nő dolgozik alkalmazottal. A magyar gazdaságban kevesebb alkalmazott nélküli önfoglalkoztató női egyéni vállalkozót találunk, mint az unió számos országában.

Hazánkban az alkalmazottal dolgozó önfoglalkoztató nők fele a kereskedelemben, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatában és az egészségügy és szociális ágazatban tevékenykedik. (Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatába tartoznak a magasabb szakképzettséget, speciális tudást és szakértelmet igénylő tevékenységeket végzők.)

A felsőfokú végzettségű alkalmazottal dolgozó önfoglalkoztatók között a nők aránya magasabb, mint a közép vagy alapfokúak között. Ennek oka az, hogy a felsőfokú végzettségűek között magasan reprezentáltak a nők.

 

A BVK tapasztalatából, gyakorlatából:

Az üzleti innováció terén aktív vállalkozások között a BVK látókörében számos olyan működik, s jó példának tekinthető, ahol a tulajdonosok és a vezetők között is találunk nőket. A főváros komoly, nagymúltú vállalkozásai közül többnél a legfelsőbb vezető nő (pl. Auguszt cukrászda, Gerbeaud stb.), s a fiatalabb, de a fővárosi ökoszisztémára nagy hatást gyakorlók közt is ott vannak (pl. Gránit Bank).

A startupokban világszerte kevés női társalapítót találunk, s ez hazánkban is így van sajnos. A BVK-ban feladatunknak tekintjük azon sikeres startupok bemutatását, támogatását, ahol nemcsak a háttérben léteznek, de meg is jelennek a női társalapítók. Valljuk, hogy nemcsak a 100%-ban nőkből álló startupokat kell rivaldafénybe állítani, ahogy számos külföldi „női startup” program teszi, hanem a vegyes alapítású startupokban megjelenő nők eredményeit is érdemes megmutatni, elismerni. Ezért a versenyünk nyertesei között 2018 óta női különdíjakat kaphattak azok a csapatok, akiknél a társalapítók egyike nő és ő részt is vett a cég bemutatásában, a pitch-ben.

Az elmúlt években Női Startupper különdíjat kaptak a következők:

Női startupper oklevelet, illetve emléklapot kaptak továbbá:

A BVK a mikrohitelezés területén is fokozottan segíti a női mikrovállalkozókat. Több, a kerületekkel és más partnerekkel közösen működtetett kamattámogatási programunk is magasabb kamattámogatást biztosít a többségében női tulajdonban levő vállalkozásoknak. Így ők olcsóbb kamattal – vannak esetek, amikor kamatmentesen is – kaphatnak mikrohitelt, mint azok a vállalkozások, ahol többségében férfiak a tulajdonosok.

 

Nők az innovációban

Ahogy látjuk, a „szakmai, tudományos, műszaki tevékenység” nemzetgazdasági ágazatába tartozó tervezőirodák, tanácsadócégek, ügyvédi irodák stb. alkalmazottakkal dolgozó tulajdonosai között hazánkban nagyon magas arányban találhatók a nők. Ezen ágazatok az üzleti innováció területén legaktívabb vállalkozások működésének támogatását végzik általában. A cégek új projektjeinek a fejlesztői, s számos alkalommal a fejlesztések kivitelezésében, megvalósításában is részt vesznek.

Tehát érdemes nem csak a fodrászra és a könyvelőre vagy esetleg a büfésre gondolni akkor, amikor a női vállalkozókról esik szó, hanem látni kell, hogy a vállalkozásokban az üzleti innováció nem valósulhatna meg a magas iskolai végzettségű, nagyon jó kompetenciákkal és kiváló tapasztalattal rendelkező női vállalkozók nélkül. S hogy ez így maradjon, a fiatal (40 év alatti) vállalkozók között is érdemes külön figyelni, bemutatni, támogatni e vállalkozói csoportokat, érdemes külön programokat indítani mind állami, mind önkormányzati szinten, ahol ők külön fókuszba kerülhetnek.

Remélem, nem túlzás azt mondanom, hogy Budapest Fővárosának vállalkozásfejlesztési szervezete egy jó példa erre.

Posted in Főoldalra, Jó gyakorlatok.