A részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye

 

 width=

 

 

 

 

Ez az adókedvezmény szorosan kapcsolódik a kisgyermekes munkavállaló után járó adókedvezményről szóló cikkünkhöz, mivel a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló foglalkoztatásához köthető.

A kedvezmény jogosultsági alapja

A munkáltató a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy díjban részesült és gyermekgondozási szabadságáról visszatérő munkavállaló munkakörét 20-20 órás részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalóval, valamint ezzel egyidejűleg egy olyan másik munkavállalóval tölteti be, aki

  • a visszatérő munkavállaló munkakörét látta el a gyermekgondozási szabadság időtartama alatt, vagy
  • a visszatérő munkavállalóéhoz azonos vagy hasonló munkakörben dolgozik.

Az ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak.

A kedvezmény érvényesíthetőségének további feltétele, hogy a munkaadó a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növelje, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt ne csökkentse.

Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki

  • a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
  • munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg.

A kedvezmény mértéke

A részkedvezmény egyenlő a két munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb egyenként a minimálbér kétszeresének hét százalékával.

A kedvezmény a feltételek fennállásának időtartamáig, legalább 1, de legfeljebb 3 évig jár.

Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.


Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről

A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek munkavállalóik után.

2017. január 1-jei kezdettel 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulás adó, és ehhez kacsolódóan változott a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény mértéke is. Korábbi cikksorozatunkban már felhívtuk a figyelmet a munkáltatók által a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető néhány kedvezményre.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények jogosultsági alapja

Az összes adókedvezményt minden esetben az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető veheti igénybe a munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő adóból, havonta, munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként.  

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények mértéke

A munkáltató az összes adókedvezményt a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér után, de legfeljebb 100.000 Ft (kutatóhely esetén 500.000 Ft) összeghatárig veheti igénybe. Az egyes jogosultságok szerint különböző kedvezmény-mértékek kerültek megállapításra.

Ha a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a kedvezmény alapjának havi 100.000 Ft-os (kutatók esetén 500.000 Ft-os) felső határát időarányosan, a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell. Részmunkaidősnek az a foglalkoztatás minősül, melynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

Az adókedvezmények más – szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető – kedvezménnyel nem vonhatók össze (kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt).