Ha sikerül megállapodni a különböző oldalaknak a 150 ezer forintos minimálbérben és a 202 ezer forintos havi bérminimumban, akkor jövőre is összejöhet a tíz százalék körüli átlagkereset-emelkedés – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában Szalai Piroska, bér- és munkaerőpiaci szakértő, a BVK elnöke.

 width=

Már mindenki a 2019-es fizetéseket tervezi. Mi az, ami reálisan összejöhet? Folytatódhat-e a bérdinamika?

Teljesen természetes, hogy ilyenkor már a jövő évi fizetésekkel foglalkozunk, hiszen mindenkit az érdekel, mennyi lesz 2019-ben a havi fix. A jó hír, hogy folytatódik a bérdinamika. Ha sikerül megállapodni a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak 2019-re a 150 ezer forintos havi, minimálbérben és a 202 ezer forintos havi garantált bérminimumban, akkor minden esély megvan a jövő évben is a 10 százalék körüli átlagkereset emelkedésnek. A növekedés jövőre is azokban az ágazatokban lesz a nagyobb arányú, ahol többen dolgoznak a szakképzettséget igénylő alacsonyabb jövedelemszintű munkakörökben. Tehát a bérolló társadalmi szinten várhatóan tovább zárul.

Gyakran felbukkanó kritika, hogy a minimálbér nagyon elmarad nem pusztán a nyugat-európai, hanem a közép-európai szinttől is. Ezen a téren mekkora a felzárkózásunk?

A kritika nem jogos, mert hatalmas az előrelépés. Ha a fentiek megvalósulnak a a minimálbér szintje várhatóan havi 450 euró  fölé emelkedik, ami 2010-ben még 260 euró volt! A garantált bérminimumé pedig 600 euró fölött lesz. A többi V4-országban 480 euró a minimálbér.

Mi oszt, vagy szoroz jobban: a minimálbér-emelés, vagy a garantált bérminimum növelése?

A magyar átlagkereset növekedési ütemét a garantált bérminimum sokkal erősebben befolyásolja, mint a minimálbér. Érthető is, hiszen sokkal kevesebben dolgoznak minimálbérért. A szakképzettséget nem igénylő munkakörök aránya a magyar munkaerő-piacon tíz százalék alatti, s közülük is kicsit több, mint fele dolgozik minimálbérért becslésem szerint.

És nem viszi el az infláció a pénzünket? Nem kell tartanunk ettől a “régi átoktól”?

Mivel senki nem vár 2019-re sem 3-4 százaléknál magasabb inflációt, ezért továbbra is öt százalék feletti reálkereset emelkedést prognosztizálhatunk, ami több, mint duplája az Európai Unió átlagának, s a térségünkben levő országokkal is álljuk a versenyt. Jelenleg a térségünkben javulnak legjobban a keresetek az EU-ban.

Mennyit tesz hozzá a bérdinamikához a közszféra?

Kétségtelen, hogy a bérek jelentős növekedése elképzelhetetlen lenne a közszféra nélkül. Ha a közfoglalkoztattottak nélkül vizsgáljuk a közszféra átlagkeresetét, akkor 2012-2017 között a teljes munkaerő-piacon tapasztalt növekedésnél kilenc százaléknál jobban emelkedtek a közszférában a keresetek.

És a versenyszférában?

Természetesen fontos a teljes munkaerő-piacon is elérni a 6 százaléknál nagyobb reálbér emelkedést, mert így 2019- 2022 között a 2016-os béralku szerint is évente két százalékkal csökkenhetnek a munkáltatói járulékok. Várhatóan idén ez teljesül!

Összességében mi az, ami leszűrhető az elmúlt egy évtizedben?

Hatalmas a bérdinamika terén a felzárkózás! A bruttó kereset tíz év alatt 83 százalék körüli emelkedése nyugodtan kijelenthető, ami azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset esetében a duplázódás is valószínű. Amennyiben a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, majdnem biztos, hogy elérjük a duplázódást a magyarországi bérekben.

Forrás: Figyelő