Szalai Piroska: A szakképzett munkaerő egyre nagyobb hiánya a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákhoz közeli szektorokban is érzékelhető béremelkedést hozott.
A keresetek folyamatos növekedésével párhuzamosan szűkült a bérolló is az elmúlt években – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagos, egy főre jutó havi munkaerőköltséget összesítő statisztikáit összegezve.
A legfigyelemreméltóbb tendencia, hogy 2016 júniusa és 2018 júniusa között negyedével nőtt az átlagkereset. A bruttó keresetek növekedésével párhuzamosan a munkaerőköltség is növekedett, azonban a járulékcsökkentésnek köszönhetően a béreknél kisebb mértékben – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a KSH havi munkaerőköltséget összesítő statisztikáit összegezve. Hozzátette: bár a kereseti és munkaerőköltségi listát a feldolgozóiparon belül a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás alágazat vezeti, ahol az átlagos bruttó bér 791 ezer forint volt tavaly, azonban jóval többen tevékenykednek a bruttó félmillió forint feletti kereseti lehetőséget biztosító pénzügyi, biztosítási szektorban, az infokommunikáció vagy pedig a villamosenergia-ipar területén.
Szalai Piroska kiemelte, az utóbbi években a keresetek növekedésével egyidejűleg szűkült a bérolló, arányaiban azokban az ágazatokban nőttek a keretesek, ahol az alacsonyabb jövedelműek dolgoznak. A KSH összesítése az alacsony jövedelmű és bérköltségű ágazatokként említi az átlagosnál nagyobb jövedelem-emelkedést mutatókat, így az egészségügyet, a szociális területet, az építőipart, illetve a szálláshely-szolgáltatást is. Ennek hátterében a garantált bérminimum jelentős emelkedése is meghúzódik, amely nagyobb mértékben nőtt a minimálbérnél, emellett több (szakképzett) munkavállaló kap garantált bérminimumot, mint ahányan minimálbért keresnek. A szakértő szerint a szakképzett munkaerő hiánya a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákhoz közeli szektorokban is béremelkedést hozott.
Hozzátette, a bérek emelkedése hazánkban évek óta tartó folyamat, amelyet el kellett indítani annak érdekében, hogy a magyar bérek felzárkózzanak az európai uniós színvonalhoz. Ha az idei első fél évet nézzük, tíz százalék feletti bérnövekedésről beszélhetünk, Szalai Piroska szerint pedig a következő években is további emelkedés valószínűsíthető. Sőt, a gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet idei előrejelzése a régión belül hazánkban valószínűsíti a keresetek legnagyobb arányú emelkedését. A hatéves bérmegállapodás kapcsán emlékeztetett, az nem csupán a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedését rögzítette, hanem a munkáltatói terhek jelentős csökkenését is. Emiatt lehetséges az, hogy a munkáltatói terhek kevésbé emelkedtek, mint a bérek. A szociális hozzájárulási adó néhány évvel ezelőtt még huszonnyolc százalék volt, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. A szakértő szerint év végére akár bruttó 330 ezer forintra is nőhet az átlagkereset.
Forrás: Magyar Hírlap