Ernyőszervezetként segíti a feltörekvőket a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, közös platformot biztosít a főváros jobbá tételén dolgozók számára.
A Rajnán át Dublinig együttműködések sorát hozta össze a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) a tavalyi évben. A hazai startupok száma és minősége is lépést tart a nemzetközi tendenciákkal – nyilatkozta lapunknak évértékelő interjúban Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke.
– Nagyjából hány startup működik hazánkban?
– Az Európai Unió European Digital City Indexe hatvan várost – ebből ötvenet uniós országokból – figyel és elemez. A legutóbbi, 2016-os értékelésében azt írta, hogy a magyar startupok rohamosan fejlődtek az elmúlt években. Körülbelül ötven ilyen vállalkozás volt 2010-ben az egész országban, s ezek száma öt év alatt háromszázra nőtt. Budapest, a „Duna Gyöngyszeme” a középpontja ennek a folyamatnak. Az adatok nagy része azt mutatja, hogy fővárosunk jó úton halad ahhoz, hogy létrejöjjön a megfelelő ökoszisztéma, ahol vállalkozók, kockázati tőkebefektetők és más érintettek együtt dolgozhatnak azért, hogy új, sikeres vállalkozások alakuljanak. A BVK-nak 2013 óta van startupokkal foglalkozó programja, s 2015 óta ezek a programjaink részévé váltak a főváros gazdaságstratégiájának, és a nemzetközi városdiplomáciai kapcsolatoknak is aktív elemei lettek. Három éve még csak pár témában, például smart city, azaz okos város, közlekedési innovációk, elektromobilitás terén találkoztunk a versenyeinken igazán erős, magas színvonalú csapatokkal, amelyek külföldön is meg tudják állni a helyüket. Azóta folyamatosan és gyorsan bővül a kör, s jelennek meg fontos és értékes vállalkozások például a fintech, vagyis pénzügyi innovációk, és az e-health, tehát az egészségügyi alkalmazások területén is.
– Lépést tartunk a nemzetközi innovációkkal?
– Igen, találkozhatunk magyar cégekkel a világszerte mostanában kialakuló olyan új területeken, amelyektől a jövőkutatók sokat várnak. Úgy érzem, hogy a startupok száma és minősége lépést tart a környezetünkben levő nemzetközi tendenciákkal, még álljuk a versenyt a Budapesthez hasonló nagyvárosokkal, de mindenki ugrásszerűen fejlődik, ezért nekünk is nagyon oda kell figyelnünk, hogy ezután se maradjunk le.
– Nagy a nyomás?
– Nagyon éles a verseny, ezt érezzük mi is, ezért a főváros feladatul adta nekünk, hogy ernyőként segítsük, hozzunk létre közös platformokat azokkal, akik együtt kívánnak működni a város még jobbá tétele érdekében.
– Úgy hallottam, bizonyos vélemények szerint tíz startupból egy, jó esetben kettő sikeres.
– Amikor a kilencvenes években elkezdtem vállalkozásfejlesztéssel foglalkozni, már ismert tény volt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az induló vállalkozások negyven százaléka érte meg az egyéves kort. Itt nem magas kockázatú, nemzetközi piacra készülő cégekről van szó, mint a startupok, hanem akár kis helyi kávézókról, fodrászról vagy könyvelőről. Nem elegendő az, hogy megéljen egy vállalkozás bizonyos kort, hanem az kell, hogy eredményeket érjen el, megtalálja a piacát, a vevőit, illetve a befektetőit. Fel kell ismerni azt a pontot, amikor inkább be kell zárni egy céget, mint tovább termelni esetlegesen a veszteséget.
– Ez a vállalkozási forma főleg a fiatalok területe?
– Igen, de nem kizárólagosan. A startupokban szerencsére társalapítóként és szakértőként is találunk rutinos idősebbeket, akik tapasztalataikkal segítik a fiatalokat. Nagyon örülök annak, ha több generáció együtt tud működni. Például az egyik projektben, amely asztmásoknak fejleszt segítő alkalmazást, egy tapasztalt orvos dolgozik együtt a fiatalokkal. Tudok olyan startupot is, ahol a szülők által évekkel ezelőtt kifejlesztett speciális adatbázisok összekapcsolására szóló módszerből a fiaik csináltak vállalkozást. Az apák ötletéből így lett a piacon is elérhető termék.
– Hogyan tudják segíteni a magyar kezdeményezéseket?
– A középpontban levő vállalkozások már nem csupán ötletek, hanem komoly kutatás és tervezés után már működő, elindított startupok. A fejlesztőkről először a tőkebefektetők jutnak eszünkbe, akik pénzzel is beszállnak a vállalkozásba. A főváros és a BVK nem tervez tőkealapot indítani, hisz nagyon jól működő tőkealapja van az államnak és számos piaci szereplőnek is. Budapest különleges módon tudja támogatni a startupokat a külföldi kapcsolatépítésben és a tapasztalatszerzésben. Itthon számos témában szervezünk workshopokat, mentorálást biztosítunk, a tavaly már harmadszor tartottunk Startupok éjszakáját, ahol évről évre megduplázódik a résztvevők száma. A városdiplomáciai kapcsolatrendszerünkben a kulturális, sport, művészeti események mellett a startupok bemutatkozásáról szóló szakmai rendezvényeket is nagy érdeklődés övezi. A startupokról tudni kell, hogy indulásuk pillanatában nemzetközi piacokra törnek. A legjobbakat a főváros ebben tudja segíteni.
Nemzetközi kapcsolatok kiépítése zajlik?
– Igen. Versenyeket szervezünk, és a nyerteseket a nagykövetségeink és a főkonzulátusaink segítségével a világ legjelentősebb startup-eseményeire tudjuk eljuttatni fővárosi delegációk keretében. Három éve, 2015 szeptemberében utazhatott az első delegációnk Tel-Avivba. Ők egyrészt a Digital Life Design (DLD) fesztiválon vettek részt, másrészt a nagykövetségünk külön bemutatkozási lehetőséget is szervezett a számukra, amiből hosszú távon sokat profitáltak.
– Miben lehet profitálni?
– Olyan szakértőkkel találkozhattak, akik rengeteg tapasztalattal bírnak, s nagyon jó munkakapcsolatok alakultak ki köztük. Vannak már olyan magyar startupok, amelyek izraeli cégekkel dolgoznak, fejlesztenek együtt. S vannak olyan magyar cégek is, amelyek külföldön leányvállalatot indítottak. A BeeRides reptéri autómegosztót működtető vállalkozás júniusban Dortmundban megalapította az első külföldi leányvállalatát, miután márciusban megnyerte a düsseldorfi főkonzulátus által szervezett Düsseldorf–Budapest Be Smart! Hungarian Tech Day startup-versenyét. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar anyavállalat melletti német leányvállalat régiós szinten is siker. A tavaly elindított V4-es nemzetközi versenyünk magyar nyertese, a Rendi Varsóban indított el leányvállalatot. Szintén először voltunk Írországban, a szigetország versenyén egy magyar cég, a Route4U bekerült a legjobb öt közé, s ez komoly eredmény számunkra.
Ha visszatekint az évre, elégedett lehet a BVK-val?
– Abszolút. Úgy gondolom, startupok és innováció terén tavaly olyan dolgok indultak el, amilyenekre korábban nem is mertünk gondolni. Egyrészt a magyar V4-es elnökség programjának részeként négy országra érvényes együttműködést indítottunk, amelynek keretében nemzetközi versenyeket szervezünk, s a nyertesek a fővárosokban szakmai utakon vehetnek részt, kapcsolatokat alakíthatnak ki a számukra releváns partnerekkel. További komoly eredménynek tartom azt is, hogy számos új, kiemelkedő startup-ökoszisztémával rendelkező városba jutottunk el. S az egyik legjelentősebb szakmai esemény, hogy formális együttműködést indítottunk Észak-Rajna-Wesztfáliával, azzal a tartománnyal, amely a német innováció motorjának mondható napjainkban.
– Mik a terveik?
– További új kapcsolatokat indítunk. Karácsony előtt meghirdettük a 7. Be Smart versenyünket, amelynek nyertesei Portugáliában, Németországban és a V4-országokban mutatkozhatnak be. A március végi think.BDPST kísérőrendezvényét, a Startup Budapest Fórumot ismét nagy várakozással szervezzük, amelyet egyre nagyobb érdeklődés övez. A következő nemzetközi V4-es versenyünket is márciusban tartjuk Budapesten. Ezenkívül azt is büszkén mondhatom, hogy a legnagyobb német startupviadal, a Rheinland Pitch egyik fordulója eljön hozzánk, most először hagyja el a Rajna partját, és fővárosunk lesz a helyszíne. Ez még csupán az első negyedév. Emellett további feladataink is egyre inkább körvonalazódnak. Tavaly év végén járt itt Szentpétervár kormányzóságának küldöttsége, amellyel szintén tárgyaltunk kooperációról. Sikerünk további vetülete, hogy nemcsak a tevékenységünk iránt érdeklődők száma növekszik, hanem azoké a startupoké is, amelyekkel hosszú távon is együtt tudok dolgozni. Január végén Budapesten rendezik a II. Regionális Digitális Csúcstalálkozót, amelynek fővédnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, és a Nemzetgazdasági Minisztérium mellett mi is aktívan részt veszünk a szervezésben.
Forrás: Magyar Hírlap