A megváltozott munkaképességű munkavállalók és vállalkozók esetében is lehetőség van adókedvezmény igénybe vételére a szociális hozzájárulás terhére.
A kedvezmény jogosultsági alapja
- Az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda és az egyéni cég a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból érvényesíthet adókedvezményt, ha:
- az egyéni vállalkozó, ill. a tag 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
- a tag rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű.
- A megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatása esetén jogosult a munkáltató az adókedvezményre.
A rehabilitációs kártyát az állami adóhatóság állítja ki az igénylő, meghatalmazottja vagy törvényes képviselője által a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervhez benyújtott igénye alapján. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve az azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti. Figyelemmel kell lenni arra, hogy egy megváltozott munkaképességű munkavállaló után egyszerre csak egy, a rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadó érvényesítheti az adókedvezményt. Az állami adóhatóság a rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja, és erről értesíti a rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkáltató az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe venni.
A kedvezmény mértéke
- Az igénybe vehető adókedvezmény összege az egyéni vállalkozó saját maga vagy a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 22%-a, mely csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
- Az igénybe vehető adókedvezmény összege a havi bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 22%-a.
Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről
A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek munkavállalóik után.
2017. január 1-jei kezdettel 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulás adó, és ehhez kacsolódóan változott a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény mértéke is. Korábbi cikksorozatunkban már felhívtuk a figyelmet a munkáltatók által a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető néhány kedvezményre.
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények jogosultsági alapja
Az összes adókedvezményt minden esetben az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető veheti igénybe a munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő adóból, havonta, munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként.
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények mértéke
A munkáltató az összes adókedvezményt a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér után, de legfeljebb 100.000 Ft (kutatóhely esetén 500.000 Ft) összeghatárig veheti igénybe. Az egyes jogosultságok szerint különböző kedvezmény-mértékek kerültek megállapításra.
Ha a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a kedvezmény alapjának havi 100.000 Ft-os (kutatók esetén 500.000 Ft-os) felső határát időarányosan, a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell. Részmunkaidősnek az a foglalkoztatás minősül, melynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
Az adókedvezmények más – szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető – kedvezménnyel nem vonhatók össze(kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt).
Vonatkozó törvény: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról