Vajon Magyarországon arányaiban több vagy kevesebb a női vezető, mint az Európai Unió más tagállamaiban? És hogyan állnak a vállalkozás terén? Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke a statisztikákon túl néhány gyakorlati példával is szolgál.

width=

width=

A vezetői munkakörökben dolgozók harmada nő az unió tagállamaiban, hazánkban pedig 39%-a. Magyarország e tekintetben a legmagasabb mutatókkal rendelkező országok egyike évek óta. Az unió tagállamainak adatait 1997 óta ismerjük, soha nem voltunk 7. helynél hátrább az országok közt, s 2011-ben, 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is második helyen álltunk Lettország mögött. A nyugat-európai országok közül nagyon kevesen szoktak néha-néha bejutni az első tízbe.

width=

Az önfoglalkoztató vállalkozók között szintén minden harmadik nő az unió tagállamaiban. Hazánkban kicsit több, 35% (ezzel a 9. helyen állunk az országok sorrendjében).

A vállalkozásokban a nem alkalmazott, hanem önfoglalkoztató státuszú vezetők között azonban az egyharmadnál kisebb arányban találunk nőket. Az unió átlaga 27%, hazánkban pedig még ennél is kisebb, 21% csupán ez az érték.

A női vezetők nagyobb részben találhatók a közszférában alkalmazotti státuszban (oktatás, egészségügy, közigazgatás), mint a vállalkozásbeli önfoglalkoztatók között.

width=

Hazánkban a foglalkoztatott nők között kisebb az önfoglalkoztató vállalkozók aránya, mint az unió átlaga, viszont nálunk az átlagnál több önfoglalkoztató nő dolgozik alkalmazottal. A magyar gazdaságban kevesebb alkalmazott nélküli önfoglalkoztató női egyéni vállalkozót találunk, mint az unió számos országában.

width=

Hazánkban az alkalmazottal dolgozó önfoglalkoztató nők fele a kereskedelemben, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatában és az egészségügy és szociális ágazatban tevékenykedik. (Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatába tartoznak a magasabb szakképzettséget, speciális tudást és szakértelmet igénylő tevékenységeket végzők.)

width=

A felsőfokú végzettségű alkalmazottal dolgozó önfoglalkoztatók között a nők aránya magasabb, mint a közép vagy alapfokúak között. Ennek oka az, hogy a felsőfokú végzettségűek között magasan reprezentáltak a nők.

A BVK tapasztalatából, gyakorlatából:

Az üzleti innováció terén aktív vállalkozások között a BVK látókörében számos olyan működik, s jó példának tekinthető, ahol a tulajdonosok és a vezetők között is találunk nőket. A főváros komoly, nagymúltú vállalkozásai közül többnél a legfelsőbb vezető nő (pl. Auguszt cukrászda, Gerbeaud stb.), s a fiatalabb, de a fővárosi ökoszisztémára nagy hatást gyakorlók közt is ott vannak (pl. Gránit Bank).

A startupokban világszerte kevés női társalapítót találunk, s ez hazánkban is így van sajnos. A BVK-ban feladatunknak tekintjük azon sikeres startupok bemutatását, támogatását, ahol nemcsak a háttérben léteznek, de meg is jelennek a női társalapítók. Valljuk, hogy nemcsak a 100%-ban nőkből álló startupokat kell rivaldafénybe állítani, ahogy számos külföldi „női startup” program teszi, hanem a vegyes alapítású startupokban megjelenő nők eredményeit is érdemes megmutatni, elismerni. Ezért a versenyünk nyertesei között 2018 óta női különdíjakat kaphattak azok a csapatok, akiknél a társalapítók egyike nő és ő részt is vett a cég bemutatásában, a pitch-ben.

Az elmúlt években Női Startupper különdíjat kaptak a következők:

Női startupper oklevelet, illetve emléklapot kaptak továbbá:

A BVK a mikrohitelezés területén is fokozottan segíti a női mikrovállalkozókat. Több, a kerületekkel és más partnerekkel közösen működtetett kamattámogatási programunk is magasabb kamattámogatást biztosít a többségében női tulajdonban levő vállalkozásoknak. Így ők olcsóbb kamattal – vannak esetek, amikor kamatmentesen is – kaphatnak mikrohitelt, mint azok a vállalkozások, ahol többségében férfiak a tulajdonosok.

Nők az innovációban

Ahogy látjuk, a „szakmai, tudományos, műszaki tevékenység” nemzetgazdasági ágazatába tartozó tervezőirodák, tanácsadócégek, ügyvédi irodák stb. alkalmazottakkal dolgozó tulajdonosai között hazánkban nagyon magas arányban találhatók a nők. Ezen ágazatok az üzleti innováció területén legaktívabb vállalkozások működésének támogatását végzik általában. A cégek új projektjeinek a fejlesztői, s számos alkalommal a fejlesztések kivitelezésében, megvalósításában is részt vesznek.

Tehát érdemes nem csak a fodrászra és a könyvelőre vagy esetleg a büfésre gondolni akkor, amikor a női vállalkozókról esik szó, hanem látni kell, hogy a vállalkozásokban az üzleti innováció nem valósulhatna meg a magas iskolai végzettségű, nagyon jó kompetenciákkal és kiváló tapasztalattal rendelkező női vállalkozók nélkül. S hogy ez így maradjon, a fiatal (40 év alatti) vállalkozók között is érdemes külön figyelni, bemutatni, támogatni e vállalkozói csoportokat, érdemes külön programokat indítani mind állami, mind önkormányzati szinten, ahol ők külön fókuszba kerülhetnek.

Remélem, nem túlzás azt mondanom, hogy Budapest Fővárosának vállalkozásfejlesztési szervezete egy jó példa erre.