Megtartotta első találkozóját a Crafts Code projekt hazai érintettjeinek csoportja. Az eszmecserén a magyar kézművesek előtt álló kihívások mellett a jó gyakorlatok is szóba kerültek.
Az Európai Unió Interreg programja által támogatott Crafts Code (CReative Actions For Tailoring Smes’ COmpetitive Development) projekt 2019 augusztusában indult. Célja a kézműves kis- és középvállalkozások támogatása életciklusuk minden szakaszában a fejlesztéseikben és a növekedésben, valamint abban, hogy minél aktívabban vegyenek részt az üzleti innovációban. A projekt emellett szakpolitikai ajánlásokat tervez megfogalmazni az EU és a tagállamok intézményei felé is.
A hároméves projekt vezetője Firenze önkormányzata, rajtuk kívül még hét ország nyolc szervezete vesz részt a megvalósításban. A magyar tevékenységeket a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány koordinálja, amely a projekt elindítása és a hazai jó gyakorlatok feltárása céljából 2020. január 21-re összehívta a magyarországi érdekeltek (stakeholderek) első találkozóját.
A BVK kuratóriumi elnöke, Szalai Piroska megnyitó beszédében ismertette az innováció különböző területeit: a termék-, folyamat- és üzleti innovációt. Elmondta, hogy a projekt keretében olyan jó gyakorlatokat keresünk, amelyet akár a megjelentek, akár a velük kapcsolatban álló szervezetek valósítottak meg, és európai szinten is utat mutathatnak. Nemzetközi szinten négy jó gyakorlatot vizsgálnak majd meg részletesen, de a BVK törekszik arra, hogy – hasonlóan a 2014-ben zárult, korábbi Interreg-program, az Innocrafts kimeneteleihez – saját felületein és rendezvényein a hazai közönséggel megismertesse a legjobb magyar megoldásokat.
Ezt követően a résztvevők röviden bemutatkoztak, és beszéltek a saját területükön példaértékű kezdeményezésekről is.
Panyi Zsuzsi üvegműves szerint a magyar kézművesek és iparművészek nagyon tehetségesek, viszont üzleti, vállalkozói ismereteket nem igazán tanulnak, ezért sokan „elvesznek” közülük. A maga részéről a Mákgubó program keretében ad át vállalkozói tudást ennek a körnek, de már például a Harghita Business Centerben is tartott képzést az érdeklődőknek.
Vásárhelyi-Müller Marianna, aki a Pénzügyminisztériumban az operatív programok irányító hatóságánál dolgozik, arról beszélt, hogy a kis- és középvállalkozások digitális és innovációs készségei terén elmaradást lát a német, vagy akár a lengyel versenytársaikhoz képest. Sőt, sokszor még a könyvelőjükkel sem beszélgetnek üzleti kérdésekről, csak leadják a számláikat. A VEKOP-hoz (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) hasonló pénzügyi eszközökkel, illetve szemléletformáló projektekkel viszont a magyar cégek versenyképessége is javítható.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Projekt Irodája részéről Gyetvai Alexandra arról számolt be, hogy jelenleg is folyamatban van két hasonló tematikájú nemzetközi projektjük: az egyik keretében harmadik országból érkező kézműves vállalkozókat támogatnak, a másik pedig társadalmi vállalkozások és profitorientált cégek együttműködéséről szól. Emellett hazai kiállítókat vittek a Milánói Kézműipari Vásárra, nemsokára pedig római divatbemutatóra indulnak, valamint tervezik egy interkulturális képzési központ megnyitását is, ami további lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre az érdekeltek között – tette hozzá Littvay-Kovács Áron.
A 60 tagszervezetet és mintegy 4500 népművészt tömörítő Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Igyártó Gabriella elmondta, hogy idén már 34. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét, amely az UNESCO jó gyakorlatok nemzeti listájára is felkerült. Nemzetközi kapcsolatrendszerük is kiterjedt, például eredményes együttműködést folytattak üzbég és kirgiz kézművesekkel. A szakember az ágazat egyik legfontosabb problémájának az utánpótlás-nevelést tekinti. Ennek támogatására indították Mester és Inas programjukat, melynek keretében a népművészet 18 mestere biztosít féléves képzést a fiatalok számára.
Takács Zsuzsa viselettervező, a Magyar Divat Szövetség művészeti vezetője a szövetség újragondolását tekinti a nemrég megválasztott elnökség feladatának. Fontosnak tartja a jelenleg széttöredezett szakma összefogását, melynek zászlóvivője lehetne a szervezet.
A Magyar Divat- és Design Ügynökség képviseletében Matliák Eszter és Adamek Alma arról számoltak be, hogy bár tapasztalatuk szerint sok a pályázati lehetőség, például innovációra, gyártásfejlesztésre, ezekre sokan valamilyen okból nem mernek jelentkezni.
A projekt következő lépéseként a résztvevők február 14-ig ajánlásokat tesznek az általuk ismert legjobb gyakorlatokra, melyeket a BVK támogatásával a konzorcium által elvárt formába öntve a Crafts Code következő nemzetközi találkozóján be is mutatnak majd. Erre 2020 májusában a finnországi Vaasában kerül majd sor.