A PocketGuide alkalmazással már több mint 1100 túra közül választhatunk világszerte. Hogyan jutottak idáig az első, hardveres kísérletektől? A startup történetébe Sándor István tartalomfejlesztési és projektvezető avat be.

 

 width=

Hogyan költözött az idegenvezető az okostelefonra?

A PocketGuide ötlete onnan származott, hogy jó pár évvel ezelőtt Rétai Martin alapító Velencében gondolázgatott a barátnőjével, és volt nála egy  GPS-eszköz, amit úgy hirdettek, hogy sok információt tartalmaz rengeteg nevezetességről. Gondolta, hogy a városnézés kiegészítéséhez tökéletes lehet, ezzel szemben a helyszínen szembesült vele, hogy csak pár mondatos, általános leírásokat tartalmazott, ráadásul még a technológia sem működött megfelelően.

A gondolásuk időközben viszont annál érdekesebb történeteket mesélt azokról a helyekről, amik mellett elhaladtak. Kezében a gyakorlatilag használhatatlan GPS-szel és hát a mögött a profi gondolás guide-dal merült fel benne a kérdés, hogy mi lenne ha ötvözné a kettőt. Igy született meg a virtuális idegenvezető ötlete. Ekkor a mobilapplikációs iparág még nagyon gyerekcipőben járt, ezért PDA-kra történt a fejlesztés, és az okostelefonok elterjedésével jött el az első irányváltás. Ez a költségek szempontjából is előnyös volt, mert hardvert fejleszteni minidig sokkal problémásabb, mint szoftvert.

 width=

A közösségi hálózatok terjedésével a felhasználói tartalmak is előtérbe kerültek?

Hagyományos értelemben vett felhasználó által generált tartalom nálunk nincsen, vagyis nem tud mindenki túrát fejleszteni, aki szeretne – mondta Sándor István. Arra azonban van lehetőség, hogy érdekes és jó minőségű túrák szervezői publikálhassák a saját ötleteiket, és a bevételeken is osztozzunk.

Az induláskor elsősorban hagyományos városnéző tartalmakban gondolkodtunk, ezekből akartunk minél többet elérhetővé tenni. Idővel viszont rá kellett jönnünk arra, hogy egy átlagos turista évente 2-3 alkalommal kerül olyan helyzetbe, hogy használni tudja az alkalmazásunkat, mert általában ennyit utazik.

Ez idő tájt indult meg Budapesten és más nagyvárosokban is egyfajta mozgalom, amelyben a helyiek elkezdték újra felfedezni a saját városaikat különféle szempontok szerint. Ezért a hagyományos városnéző tartalmak mellett mi is elkezdtünk tematikus túrákban gondolkozni, olyanokban, amelyek például építészeti, zenei vagy gasztronómiai szempontból mutatják be a várost, vagy akár a startup-életét dolgozzák fel. Amire ezek közül a legbüszkébbek vagyunk, azt New Yorkban csináltuk a Run DMC egyik alapító tagjával: ő a saját történeteit meséli el a saját szavaival és hangján. Így olyan személyeket is közelebb hozunk a felhasználóinkhoz, akik egyébként elérhetetlenek lennének számukra.

Közel tíz év után még startupként határozzátok meg a céget?

Igen, de amennyire tudom, még a Prezi is startupként definiálja magát, pedig jóval előrébb tartanak hozzánk képest! Egyelőre! 🙂 Jelenleg több mint 160 városban van világszerte túránk. Mindenhol egy városnéző alaptartalommal kezdünk, hiszen a felhasználók többsége első körben ezekre kíváncsi. Összesen 1100 tartalom közül lehet választani, amelyek vagy in-app vásárlással szerezhetőek meg, vagy ingyenesen, egy-egy partnerünk szponzorációjának köszönhetően.

Öt nyelven érhető el az alkalmazás: német, angol, magyar, olasz és kínai, viszont maguk a túrák ennél több nyelven is készülhetnek. Összesen 18 nyelv van most az alkalmazásban, és ez nemsokára kiegészül majd az arabbal, mert jelenleg folyik az együttműködésünk a dubai turisztikai hivatallal is. Ebben nagy a potenciál. A kínait is azért emeltük be, mert azt láttuk, hogy az ő mobiltelefon-használati szokásaik sokkal magasabb szinten állnak, mint más nemzetek esetében, miközben tömegesen utaznak.

 width=

A terjeszkedés hogyan zajlott?

A startupok indulásakor kritikus, hogyan tudnak olyan tőkeinjekciót szerezni, amivel elindíthatják a dinamikus növekedést. Mi kezdetben arra koncentráltunk, hogy minél több városban legyen tartalom, ezáltal minél több felhasználót be tudjunk vonzani. Ebben a periódusban rengeteg túrát fejlesztettünk, a ma is meglévő túrák 60-70 százaléka a kezdeti időszakban készült.

Több versenyt is jó eredménnyel zártunk, köztük a TechCrunch megmérettetését, és ennek hatására először néhány angyalbefektető jött, majd az első Jeremie-alapok egyikétől is kaptunk támogatást. Eleinte nagyon fókuszáltunk a B2C (fogyasztói) oldalra, és bár továbbra is a felhasználók a legfontosabbak, egyre inkább előtérbe került a B2B (üzleti) oldala is a vállalkozásnak: rengeteg megrendelésünk érkezik üzleti partnerektől túrafejlesztésre, white label vagy SDK (fejlesztői) megoldásokra.

Ez azért jó, mert új desztinációkon új tartalmak jelennek meg, új nyelveket tudunk beemelni, és az üzleti partnerek remek marketinglehetőséget is biztosítanak számunkra, hiszen az ő érdekük is, hogy a nekik fejlesztett túrákat használják az emberek. Számunkra nem csak az idegenforgalmi hivatalok érdekesek, hanem mindenki, aki valamilyen formában be tud kapcsolódni a turizmus körforgásába: szállodák számára készítünk egyedi túrákat, hop on – hop off cégeknek biztosítjuk az utasokkal történő folyamatos interakciót azzal, hogy két megálló között is sétaútvonalat ajánlunk a társaság brandingjével, és távközlési cég vagy biztosító csomagajánlatához is biztosítottunk már terméket.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány miben tudta segíteni a munkátokat?

Már nem az az elsődleges célunk, hogy befektetőt keressünk, hanem hogy megtaláljuk az üzleti partnereket, akikkel együtt tudunk működni. Ezért örültünk annak, hogy a BVK-val részt tudtunk venni a Startupok Éjszakáján, valamint külföldi rendezvényeken. Azért is előnyösek ezek az alkalmak, mert megismerhetjük a hazai startupokat és meg tudjuk osztani egymással a tapasztalatainkat. Ez elősegítheti egy-egy startup sikerét, ami persze jó a magyar gazdaságnak is. Nem egy baráti viszony vagy üzleti együttműködés kezdődött már rendezvényeken azokkal, akikkel egy irányba tudunk nézni.

Mekkora most a cég?

Nagyjából 10 fős, de a túrafejlesztésben rengeteg alvállalkozóval dolgozunk projektalapon: írókkal, fordítókkal, narrátorokkal. Utóbbi kettő esetében mindig anyanyelvű személyeket keresünk a hitelesség érdekében.

Milyen tervek vannak a jövőre, hova lehet még előrelépni?

A mobil alkalmazást a technológia fejlődésével lépést tartva folyamatosan fejleszteni kell, és állandóan ötletelünk azon, hogyan lehet jobbá tenni, vagy rávenni az embereket, hogy még többet használják. Egy mobil applikációnak, a megnyitásától számítva mindössze pár másodperc áll rendelkezésére, hogy megnyerje a felhasználót. Ez komoly kihívást jelent egy olyan app esetében, amit ténylegesen meg kell ismerni a használathoz.

Sok partnerrel dolgozunk jelenleg, ezeket a projekteket szeretnénk sikeresen lezárni, és hosszú távú együttműködést kialakítani velük. A jövőben persze el tudnánk képzelni az exitet, örülnénk, ha fel tudnánk kelteni nagyobb tech-cégek figyelmét. Ezzel mindenki nagyon jól járna, de nem ezen dolgozunk éjjel-nappal. A fejlesztés persze ezzel sem állna meg, inkább mérföldkő lenne a cég életében. Vannak már erre jó nemzetközi példák, mint a YouTube vagy a Waze. Ha Magyarországról el tudnánk érni erre a szintre, az nagyon pozitív üzenet lenne.