Idehaza ugyan az uniós átlag felett van mikrovállalkozások száma, a különböző adó és jogi szabályozásokkal már nagyon kevesek vannak tisztában. Ezek a cégek a versenyszféra GDP-jének ötödét adják, ugyanakkor az üzletmenetet a felkészültség javításával, valamint az adminisztráció gyorsításával tovább lehetne turbózni.
Az Európai Unióban nagy különbségeket mutat a mikro vállalkozások súlya a gazdaságban és a foglalkoztatásban. A szegmensben dolgozók aránya a mediterrán országokban (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország), a legmagasabb, 40% feletti. A sorban ezután Csehország kivételével a Visegrádi négyek következnek, Magyarország a hatodik helyen áll. Mikro vállalkozásokban a legkevesebben (20% alatt) Németországban, Luxemburgban és Nagy-Britanniában dolgoznak.
Hazánkban a kkv-kban foglalkoztatottak több mint fele mikro vállalkozásokban dolgozik, a teljes versenyszférára vetítve az arányuk 38%, ami 9 százalékkal magasabb az unió átlagánál. A mikrocégek jelentős gazdasági szerepét mutatja, hogy ebben a szegmensben termelődik ki a magyar versenyszférabeli GDP 20%-a.
Ezen társaságok egyik jellemzője, hogy a dolgozóik ugyan a saját tevékenységi körükben igen magas szintű szakmai tudással rendelkeznek, ám a szakmájukon kívül eső, a vállalkozás működéséhez elengedhetetlenül szükséges területeken hiányosak az ismereteik. A tájékozottság hiánya és a sokszor bonyolult jogi, szabályozási környezet gyakran vezetnek ahhoz, hogy a vállalkozók nem tudnak élni a rendelkezésükre álló lehetőségekkel, pl. adó vagy járulékkedvezmények. Az átlátható, egyszerűen használható megoldások szükségességét és életképességét bizonyítja a munkahelyvédelmi akcióterv sikere – mondta a Profit7-nek a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) elnöke, Szalai Piroska. A BVK ugyanakkor minden adminisztrációs segítséget megad a hozzájuk forduló cégeknek.
Szabályozás és lehetőségek
Azon kívül, hogy sok esetben nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi és szakmai ismeretekkel a vállalkozás indulásakor, gyakori jelenség az ügyfélorientáltság hiánya is.
A hazai vállalkozásoknak bonyolult és változékony hazai jogszabályi környezetben kell helyt állniuk a globális termékversenyben. Magyarország a World Economic Forum 2013-14-es versenyképességi indexe alapján a vizsgált 148 ország utolsó 15%-ában foglal helyet a szabályozási és adminisztrációs terhek nagysága, a jogszabályalkotás átláthatósága tekintetében – olvasható a Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiája című elemzésben.
A szerződések bírósági úton való kikényszeríthetősége kiszámíthatatlan és lassú, e tekintetben is a WEF lista végén, a 113. helyen végzett hazánk 2014-ben. A szellemi jogok terén a vállalkozók megítélése szerint az angolszász joggyakorlat erőteljesebb védelmet biztosít.
A vállalkozásokra nehezedő munkát és hozzáadott értéket terhelő adók is magasabbak, mint sok versenytárs országban. Ezen felül Magyarországon – a környező országokhoz képest – kiemelkedően magas az ÁFA mértéke.
A vállalkozói felmérések tanúsága szerint a hivatali ügyintézés sok esetben lassú, rugalmatlan és kiszámíthatatlan, a vállalkozói szemlélettől idegen. Budapesten – a kétszintű önkormányzati rendszerből fakadóan – a helyzetet tovább bonyolítja a szabályozás és a szolgáltatások széttagoltsága.
A lehetséges megoldásokról itt írtunk bővebben.
Rengeteg pénz a közigazgatásra
Több mint 300 milliárd forintot különített el a kormány a közigazgatás elektronikus fejlesztésére a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében. A modernizálással bővül azoknak az ügytípusoknak a köre, amiket már otthonról is elvégezhetünk, ha elakadunk akkor pedig videochattel is segíthetnek az intézők. Ezen kívül a hatóságok adatbázisait is összekapcsolják, ezáltal elég lesz egyszer, egy helyen bejelenteni valamit, a többi intézmény automatikusan értesül róla. Erről itt olvashat bővebben.
Forrás: Pr7/BVK
Forrás: <http://profit7.hu/karrier/igy-dobhatnank-nagyot-a-mikrocegeken>