A gazdaságokat általában három fő szektorra osztják, amelyek a gazdasági fejlődés különböző szakaszait és a tevékenységeit foglalják magukban:
- A “primer” vagy „elsődleges” szektor, ami a nyersanyag-kitermelésre összpontosít, mint például a mezőgazdaság, a bányászat és a halászat.
- A “szekunder” vagy „másodlagos” szektor, ami a gyártással és feldolgozással foglalkozik, vagyis a nyersanyagok késztermékké alakításával.
- A „tercier”, vagyis a „szolgáltató” szektor, ami olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek inkább cselekvéseket és kiszolgálást jelentenek, mintsem kész árukat.
Minél bonyolultabb egy társadalom szerkezete és minél fejlettebb egy adott gazdaság, annál szövevényesebb hálót képeznek az elsődleges, másodlagos és harmadlagos szektor kapcsolatai — egyre kevésbé van éles határvonal a három között.
Ebben a cikkben elmélyedünk a “tercier” szektor felépítésében, feltárva a modern gazdaságunkat alakító szolgáltatások hatalmas erejét.
A szolgáltatás fogalma
A „szolgáltatás” olyan nem anyagi jellegű cselekvésre vagy tevékenységre utal, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak, és amelyet gyakran egy szükséglet kielégítése vagy egy sajátos igény kielégítése érdekében végeznek — így hangzik a szolgáltatás fogalma.
A fizikai javakkal ellentétben a szolgáltatások nem kézzelfoghatóak, azaz nincs fizikai jelenlétük, nem lehet őket megérinteni, tárolni vagy szállítani.
Gyakran jellemző rájuk:
- A “romlandóság” (a termékekkel ellentétben nem tárolhatók későbbi felhasználásra)
- A változékonyság (minőségük eltérhet attól függően, hogy ki, hol és mikor nyújtja őket)
- És az elválaszthatatlanság (jellemzően egyszerre termelik és fogyasztják őket).
Gazdasági értelemben tehát a szolgáltatási szektor elsősorban ilyen immateriális termékek nyújtásával foglalkozó iparágakat foglalja magában.
De vajon melyek ezek pontosan?
A “tercier” szektor: a szolgáltatások
Ma már rengeteg iparág létezik, amelyet a tercier szektorba sorolunk — és rengeteg egyéb, úgynevezett hibrid iparág is megjelent az internet feltalálásával egyidőben. Mindezek miatt (a teljesség igénye nélkül) azokat mutatjuk be, amelyek a gazdaság legnagyobb részét teszik ki:
- Egészségügy: Kórházak, klinikák, idősotthonok és egyéb egészségügyi szolgáltatások, amelyek a lakosság egészségügyi igényeit szolgálják ki.
- Oktatás: Ez a terület az óvodáktól az egyetemi oktatásig terjedő intézményeket, valamint a szakképzési központokat és egyéb oktatási szolgáltatásokat foglalja magában.
- Pénzügyek és banki szolgáltatások: A pénzügyi intézmények, mint például a bankok, hitelszövetkezetek, biztosítótársaságok és befektetési cégek jelentős részét képezik ennek az ágazatnak.
- Információs technológia (IT) és távközlés: Ide tartoznak a számítógépes szoftverekkel, hardverekkel, hálózatokkal kapcsolatos szolgáltatások, valamint az internet-, telefon- és televíziós szolgáltatásokat nyújtó távközlési vállalatok.
- Turizmus és vendéglátás: A szállodák, éttermek, utazási irodák és szabadidős létesítmények tartoznak ebbe a kategóriába.
- Ingatlan- és ingatlanszolgáltatások: Ide tartozik az ingatlanok értékesítése, bérbeadása és fejlesztése, mind a lakó-, mind pedig a kereskedelmi célú ingatlanok esetében.
- Szakmai szolgáltatások: Ebbe a kategóriába tartozik a tanácsadás, a jogi szolgáltatások, a könyvelés, a reklám- és marketingtevékenységek, és más speciális szolgáltatások is.
- Szórakoztatás és média: A film, a televízió, a zene, a könyvkiadás és a szórakoztató média egyéb formái tartoznak ide.
- Szállítás és logisztika: Ide tartoznak a légitársaságok, a vasutak, a hajózási társaságok, valamint az áruk — és emberek — szállításáért felelős cégek tevékenységei.
Érdemes megjegyezni, hogy az egyes területek jelentősége régiónként és országonként eltérő lehet, az adott terület sajátos gazdasági fejlődésétől, politikájától és fogyasztói igényeitől függően. Vannak azonban olyan globális iparágak is, amik szinte mindenhol ugyanúgy működnek: az IT szektor például ma már szinte minden esetben hibrid iparágnak számít, hiszen a piac nagy részét olyan szoftverek fedik le, amelyek bár sok esetben megvásárolható termékeket tartalmaznak, mégsem nevezhetőek fizikai értelemben vett “áruk”-nak.
De akkor vajon milyen feltételek alapján nevezhetünk valamit szolgáltatásnak?
A szolgáltatások jellemzői
A szolgáltatásoknak több olyan jellemzője is van, amelyek megkülönböztetik őket a fizikai termékektől. Néhány kulcsfontosságú jellemző ezek közül:
- Nem anyagi jelleg: A szolgáltatások intangibilisek, vagyis nem tapinthatók, ellentétben a fizikai termékekkel.
- Elválaszthatatlanság: A szolgáltatásokat gyakran abban az időpontban állítják elő és fogyasztják fel, amikor az ügyfél igénybe veszi őket.
- Változékonyság (heterogenitás): A szolgáltatások minősége változó lehet az előállító, a hely és az idő függvényében. Két ugyanolyan szolgáltatás nem feltétlenül azonos minőségű, még ha ugyanattól a szolgáltatótól is származnak.
- Tárolhatóság: A szolgáltatásokat nem lehet raktározni vagy készleten tartani a későbbi használatra, mint a fizikai termékeket.
Ezen jellemzők ismerete segíthet megkülönböztetni a termékeket és a szolgáltatásokat.
De vajon mi értelme van a kategorizációnak?
A szolgáltatások előnyei a fizikai termékekkel szemben
Szolgáltatások és fizikai termékek összehasonlításakor több előny és különbség is felmerül.
Rugalmasabb testreszabhatóság: A szolgáltatások gyakran könnyebben testreszabhatók egy adott ügyfél igényeihez képest, mivel azonnal, az ügyféllel való interakció során alakíthatók és optimalizálhatók.
Kevesebb tárolási költség: Mivel a szolgáltatások nem raktározhatók, nincs szükség raktári vagy logisztikai kiadásokra.
Gyorsabb innováció: A szolgáltatások módosítása gyakran gyorsabb és kevésbé költséges, mint egy fizikai terméké.
Kisebb kezdeti beruházás: Bizonyos szolgáltatások, például online tanácsadás vagy digitális tartalomgyártás, kevesebb kezdeti tőkebefektetést igényelhetnek a fizikai termékekkel szemben.
Ma már egyre inkább a szolgáltatások irányába terelődik a hangsúly, amikor vállalkozás ötletet keresnek a vállalkozók.
Mivel azonban az ötlet fogja meghatározni később az egész vállalkozás potenciálját, a döntésnél érdemes lehet tapasztaltabbak segítségét is kikérni, akik már előrébb tartanak a folyamatban, vagy esetleg képesek a célközönség fejével gondolkodni, hiszen így pontosan meg tudják határozni, hogy milyen adatokat kell begyűjteni és megvizsgálni, és mi az, ami csak zaj, ezért felesleges latba venni.
A termék, a szolgáltatás, a vállalkozás ötlet vagy az üzleti terv készítésében érintett budapesti vállalkozóknak személyes konzultáció biztosításával is segítséget nyújt a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány. Jelentkezni az info@bvk.hu címen lehet.
